Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

kezdetben is már különböznek egymástól. Mert azok, akik túlélik ezeket a betegségeket, jó a lélegzésük, fájdalmuk nincs, az éjszakát átalusszák és minden jó tünetet megtalálunk náluk. Ezzel szemben azoknak, akik meg fognak halni, nehéz a légzésük, eszméletlenek, álmatlanok és betegségük az összes rossz tünetet mutatják. így hasonló körülmények között az időből és a tünetekből kiszámíthatjuk a betegség lefolyását. Ugyanilyen körülmények és törvények szerint lép fel a nőknél a szülés utáni kórlefolyás. Nagyon veszélyes, ha a heves és hosszan tartó fejfájáshoz egy halálos tünet csatlakozik. Ezzel szemben orrvérzést vagy más alsó testrész felé húzódó metastatikus krízist várhatunk ott, ahol a fájdalom és a láz ilyen tünet nélkül 20 napnál tovább tart. Orrvérzést vagy gennyesedést várhatunk ott is, ahol a fájdalom még friss és főleg a halántékra és homlokra terjed. 35 éven aluli egyéneknél inkább orrvérzés, idősebbeknél inkább gennyesedés várható. A hosszan tartó heves lázzal járó fülszúrás nagyon súlyos, mert veszélyezteti a beteg eszét és életét. Miután ez a baj annyira veszélyes, jó ha az első naptól kezdve minden figyelmünket a tünetekre fordítjuk. Fiatal egyének már a 7-ik napon vagy még hamarább, idősebbek csak sokkal később halnak meg ebben a betegségben. Mert îaz es eszméletzavar az utóbbiaknál enyhébb; ezért a gennyedés a fülben hamarabb lép fel. Ezzel szemben az ilyen korúaknái a visszaesés a legtöbbet megöli, míg a fiatalok a fülgennyedésük előtt meghalnak. Ha azonban a fülből már genny folyik és még más jó jel is fellép, úgy reményünk van a megmaradásra. Lázzal járó nyaki fekélyek rosszra utalnak. Hogyha ehhez még valamely fenn tárgyalt rossz jel is csatlakozik, úgy előre meg kell mondani, hogy milyen veszélyben forog a beteg. A legborzasztóbb és leggyorsabban ölő fajtája a torokgyíknak az, amely anélkül, hogy a garatban vagy kívül a nyakon látszana, mégis igen nagy fájdalmakat okoz és a légzést olyannyira nehezíti, hogy a beteg csak kinyújtott nyakkal tud lélegzeni (angina laringea); ez ugyanis már az első, második, harmadik vagy negyedik napon fulladásos halált okoz. Ezzel szemben azok a torokgyíkok, amelyek ugyan fájdalmasak, de a garatban duzzadással és pirossággal járnak, noha nagyon veszélyesek, mégis hosszadalmasabbak, mint az előbbiek, főleg ha a gyulladás nagyon kiterjedt. Hosszadalmasak azon fajtái is, ame-