Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

séges, a hatást csak az időjárás befolyásolja. A gondolkodást, amely az agyból indul ki, az időjárás szintén befolyásolni tudja. Szem, fül, nyelv, kéz, láb mindezeknek a működését az agyvelő tudatosítja. Az egész testnek az a része érzékeny legjobban, amelyik közvetlenül van a levegő hatásának kitéve. Az agy viszont a közvetítő szerepet végzi a gondolkodásban. Ha valaki az életerőt magába szívja, úgy ez elsősorban az agyba hatol be, majd innen eloszlik a test többi részeibe, ahol virágzásnak indul; és ami a velejáró értelemnek és észnek az erejét illeti, az agyban visszamarad. Amennyiben azonban az életerő előbb a testbe és csak később hatol be az agyba, miután az izmokba és az erekbe a szükséges erő visszamaradt, úgy kissé felmelegszik és többé nem tisztán, hanem az izomnak és a vérnek nedveivel összekeverve visszakerül az agyba, ezt az önállóságát elvesztette. Ezért nevezem én az agyat az értelem követének és erre kijelölt helynek. A rekesz általános vélemény szerint véletlenül kapta idevonatkozó jelentőségét, amelyet sem az igazságnak megfelelően, sem a természet ismereteinél fogva nem látok megalapozva. Én nem tudom, hogy a rekesz milyen formában járul az értelemhez és az okossághoz, kivéve, ha valaki váratlanul nagyon örül, vagy nagyon elszomorodik, a vékony szövethez félelemérzet is társul, mivel az a testnek a legerősebben kifeszített része, nem üreges és ezáltal a ráfeszülő jót, vagy rosszat felveszi és az ezzel járó gyönge szervben nyugtalanságot vált ki. A rekesz sem érzékenyebb, mint a szervezetnek a többi része, úgyhogy semmi ok nincs arra az elgondolásra, mint ahogyan a szívnek egy részét szívfülnek nevezik, aminek azonban a hallással semmilyen összefüggése nincsen. Némelyek azt állítják, hogy a szív az érzésnek és a gondolkodásnak a közvetítője és a szomorúságnak és a gondnak a helye. Ez nincs így, hanem ez összehúzódik úgy, mint a rekesz és nem ugyanazon okoknál fogva. Ugyanis a test összes részeiből odafutnak be az erek és ez magába zárja. Ez észrevehető abban, ha egy egyént a fájdalom vagy szorongó érzés támad meg. A test, amely a szomorúságnak adja át magát, mindenképpen a hidegrázásnak és az összehúzódásnak van kitéve. Ugyanennek kell a túlzott örömben is jelentkeznie. Ezen oknál fogva a szív és a rekesz éreznek legtöbbet, de az érzelmi erő nem e két részben, hanem az ide tartozó erők egyedül az agyba találhatók. A test minden részét figyelembe véve, az értelem és az