Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

természetellenes, és teljesen szokatlan. Az őrület kiváltódik a nedvesség következtében. Ha az agyvelő ugyanis nedvesebb lesz, mint ahogy a természet megkívánja, úgy természetesen mozgásba jön, ha a beteges rész van mozgásban, úgy sem az arcnak az értelmes része, sem a hallás, sem pedig a nyelv nem fejezi ki azt, amit minden pillanatban látni vagy hallani lehet, hanem zavart kifejezést mutat. Amíg az agyvelő nyugalmi állapotban marad, addig az ember tisztán gondolkodik. Az agyvelő megbetegedése a nyálkának és az epének a következménye. Valamelyiket a kettő közül a következő módon diagnosztizálhatjuk. Azok, akiknél az elmebetegségük a nyák következtében jelentkezett, nyugodtak, nem kiabálnak hangosan és nem okoznak maguk körül lármát. Ezzel szemben azok, akiknél az őrület az epéből indul ki, hangosak, veszekedősek, nem tudnak nyugodtan feküdni és mindent helytelenül cselekszenek. Ha minden megszakítás nélkül nyugtalanok a betegek, akkor az ennek az oknak a következménye. Rémképeket és félelmet kiváltó izgalmi állapotot előidéző elváltozások az agyvelőből jönnek. Ez a változás beáll, miután erős a felmelegedés, amely az epétől állott elő, és a vért vivő erekből betódul [8] a testen keresztül az agyba. A félelemérzés addig áll fenn, míg az epe újból az erekbe és a testbe vissza nem megy ; akkor az megszűnik. Anélkül, hogy nyomós okok forognának fenn, komorság és félelemérzés áll be, ha az agyvelő áthűlt és szokatlanul megduzzad. Ez a nyáktól keletkezik és ez a beteges állapot még feledékenységet is előidéz. Viszont, ha az agyvelő hirtelen felmelegszik, úgy a beteg egész éjszakán keresztül kiabál és lármázik, ilyen eset az epés és nem nyákos konstitutióknál fordul elő, mivel ez utóbbi nem melegszik fel, ha a vér megfelelő mennyiségben hatol be az agyvelőbe, és nincs vértódulás. Abban a mennyiségben hatol be az erekbe, mint az említett mennyiségben szükséges. Ha véletlenül valaki egy szörnyű álmot lát, erős félelem lepi el, olyannyira, hogy még a szemefehérje is piros lesz. Félő, hogy valakinek a szelleme arra képes, hogy valami rosszat vigyen végbe, úgy ezek a gondolatok előfordulhatnak még álmukban is. Ha azonban felébresztjük őket és magukhoz térnek, úgy a vér az egészséges erekbe visszafolyik és utána nyugodttá válnak. Ezen példák után meg vagyok győződve arról, hogy az agy az emberekre hatalmas befolyással bír. Ez igazolja azt is, hogyha különben egész-