Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről

több meleg, mint friss szelek érik és meleg vizet isznak, sem magastermetűek, sem nyúlánkak. Ezek inkább kövérek és húsosak, hajuk fekete, inkább barnák, mint fehérek és inkább az epés mint a nyákos konstitúciók csoportjába tartoznak. Férfierejük, munkabírásuk és temperamentumuk nem olyan gazdag erényekben, mint amilyen fokon a törvény és a szokások azt megkövetelnék. Ha az ilyen országnak olyan folyama van, amely az álló- és esővizeket az országból levezetni tudja, úgy a lakosság egészséges marad és arcszínük üde. Ha azonban nincsenek folyóik és a lakosság álló-, bűzös forrásvizeket iszik, úgy ezek a vizek lép- és másfajta betegségeket idéznek elő. Azok, akik magas felföldeken, a szeleknek kitett és vízben gazdag vidékeken laknak, magas testalkatúak, egymáshoz nagyon hasonlítanak, egyenes tartásúak és jó kedélyűek. Ezzel szemben azok, akik sovány, vízzel rosszul ellátott és kopár vidékeken élnek, ahol az évszakok váltakozása nem rendszeres, kemény, inas testi konstitucióval rendelkeznek, inkább sárgák, mint barnásfeketék; a viselkedésük és jellemük öntudatos, büszke és makacs. Mindenütt, ahol sok és jelentős évszakváltozás van, a lakosságnak a természete, szokása és külseje szintén nagyon különböző. Az évszakoknak ezen változása bár nagy befolyással van a testi konstuticióra, emellett nagy szerepet játszik a talaj tulajdonsága, amelyből táplálkoznak és a víz is. Mert azt találjuk, hogy az emberek lelki és testi vonatkozásban földjük természeti tulajdonságaival, amelyet laknak, azonosak, pl. ahol a talaj zsíros, lágy és vízben gazdag és nem fekszik túl mélyen, úgy hogy nyáron langyos és télen hideg marad, ahol a föld az évszakoknak megfelelően jól fekszik, itt a lakosság húsos, telt idomú, nedves konstitucióval rendelkezik, tunyák és inkább gyávák. Egyéniségükben inkább indolensek és aluszékonyak, a művészetek iránt érzéketlenek és nem furfangosak, nem éles elméjűek. Ezzel szemben az olyan vidéken, amelyik hideg, fák és erdők nem védik és egyenetlen felszínűek, a rendkívüli hidegtől szenvednek és a nap melegétől kiégettek; ott száraz, szikár, inas, szőrzettel borított embereket találunk, erősen fejlett idomokkal, akik természetüknél fogva élénkek és tevékenyek. Magatartásuk büszke, haragosak és makacsok, inkább vadak, mint szelídek, sokkal éleslátóbbak és a művészet gyakorlásában sokkal megértőbbek és sokkal vitézebbek. A föld minden más terméke ezen adottságokhoz alkalmazkodik.