Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről

így alkalmazkodik lényük a legkülönbözőbb testi konstituciójukhoz és külső megjelenésükhöz. Mindazok, akik az itt felsorolt ismereteket magukévá teszik, az itt elmondottakat fontolóra veszik, soha sem fognak tévedni. JEGYZET 1. Alhas: venter inferior, in quem excrementa ciborum recipiuntur 2. Asthma millari (Galenus). 3. Indomitos ventres, qui non facile solvuntur (Foesius). 4. Utalás a már ismert aegyptomi szembetegségre. 5. Pituita alba (Galenus). 6. Salétrom. 7. Északnak. 8. Ez a zavaros mondat Főzius szerint a sós tengeri vizekre vonatkozik. 9. Ez a mondat ismétlődik és nyilván nem hippokratészi eredetű. 10. Palus Maeotis; Kos sziget közelében, mely Hippokratész szülőhelye. 11. Mindgrelia — 1000 forrás országa a Kaukázusban, annak nyugati részén, a Fekete-tenger, Rion folyó és a Kaukázus déli lejteje között. 12. Hz a nép Hippokratész szerint északnyugatra a Don folyótól, a Krím keleti partjánál élt. 13. Hippokratész az Európában élő sarmatákat nevezi szittyáknak. Az itt említettek a Dnyeper (Boristhenes) és a Don (Tanais) ázsiai között laktak. 14. Lutum. lő. A tejet faedénybe öntik és rázzák, a felrázott tej habzik és kicsapódik. A zsíros rész, amelyet vajnak neveznek a felszínen visszamarad, mert az könnyű, ettől elválasztódik a vastag és nehéz rész az alján marad. A megalvadt és száraz részt nevezik „hippake"-nak. A savanyú tejet és a túró-sajtot is (gomolya) ugyanígy nevezték (Galenus). 16. Valószínűleg az Ural hegységet érti ezalatt. 17. Hippokratész Herodotos írásaiból vette ezen betegség keletkezésének okát. Azoknak a szittyáknak utódait, akik az ascaloni Venus templomot kirabolták, a „férfiatlanság" betegséggel sújtotta. 18. Diuturni ex defluxione affectus vei in omnibus articulis, vei praeeipue circa coxam (Galenus).