Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: Nedeliczi Váli Mihály

1792-ben jelent meg Győrött, és a nyomtatott kis könyv összehasonlítása az eredeti Váli Mihály-féle kéziratos könyvvel, több eltérést mutat. Elvesztek Váli Mihály többi munkái is, így a „Ratio empyrica medendi Váliana", Ez Váli Mihály receptjeinek gyűjteménye volt. Néhány más kéziratos munkája is megmaradt, amely ez idő szerint már fel nem található, de amelyről Ernyei József azt írja, hogy Váli semmi esetre sem lehetett a maga korában tanulatlan sebész. Ezt különben Weszprémi István is elismeri. Lehetséges, hogy Ernyei József könyvtári és levéltári gyűjteményében vannak ezek a hiányzó kéziratok. Ernyei József halála után nagy könyvtára és levéltára, amint ezt Ernyei József tanítványa Huszár Pál közölte, a Nemzeti Múzeumba jutottak és ott ez idő szerint még feldolgozatlanok. Ugyancsak a csornai premontrei rendház könyvtárában voltak a több más nérott és latin nyelvű XVIII. századbeli orvosi könyvön kívül Morgagni könyvei, valamennyi Váli Mihály szignójával. Ezt csupán azért jegyezzük meg, mert Weszprémi István analfabéta csavargó kuruzslónak állította be Váli Mihályt. Életrajzához még annyit, hogy Eszterházy Miklós herceg abban az időben foglalkozott régi tervével, hogy Eszterházán (ma Fertőd a neve) díszes és rangjának megfelelő kastélyt építtet. E miatt Párizsba utazott és magával vitte hűséges orvosát Váli Mihályt is, akivel együtt több mint egy éven át tanulmányozták a francia főúri palotákat, végül is Eszterházát — amint tudjuk — a versaülesi kastély mintájára építtette fel. Semmiképpen sem helytálló Weszprémi István azon állítása, hogy főúri gazdái és pártfogói megunták az összeférhetetlen Váli Mihályt, mert az Eszterházy levéltár conscriptiói és kancellári kimutatásai szerint [ez ma Ausztriában, Burgenlandban van a kismartoni (Eisenstadt) Eszterházy uradalmak levéltárában] 1770-ig mint háziorvos működött, attól fogva „Krankenpension"-t (betegnyugdíjat) kapott és átköltözött az Eszter házától egy-két kilométerre levő Fertőszentmiklósra, a hercegség tiszti házába, ahol haláláig 1772-ig élt. Két kis fia volt, mind a kettő a conscriptio szerint Eszterházy herceg szolgálatában maradt, az egyik mint kasznár, a másik pedig, „aulicus" volt, azaz udvarmester féle.