Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről

egyensúly. Nem mindenütt egész Ázsiában áll ez fenn, csak azon a vidéken, amelyik a meleg és hideg övezetek között fekszik, itt találjuk a legszebb gyümölcsöket, fákat és a legkellemesebb üdítő levegőt. Itt egyaránt kellemes a víz, amely az égből esik vagy amely forrásból fakad. A meleg következtében nem szárad ki, még kevésbé vízhiány miatt, aszály következtében, legkevésbé hideg miatt. Sokkal inkább átnedvesedett a gyakori esőtől és hólétől és feltehető, hogy a megfelelő időben nagy mennyiségű nyári gyümölcsöt produkál, amelyek részben magból, részben vadon termő palántákból származnak. Ezeknek gyümölcseit a lakosság élvezi és ezeket részben a kultúra következtében, részben a vadonból, saját kényelmére ültette. A tenyészállatokból sok van, nagyon szaporítják őket és jól felnevelik. A bennszülöttek nyilván jól tápláltak, nagyon szép külsejük van és nagyon magasak, alkatukban éppúgy mint külsejükben nem nagyon különböznek egymástól. Ez a vidék az évszakok természetes adottságainál és mérsékelt temperatúrájánál fogva a természethez igen közel áll. Az ilyen természetek sem férfierővel, sem bátorsággal nem születtek, a fáradalmakat és nehéz munkát nem bírják, sem a bennszülöttek, sem az odatelepülök. Az érzéki gyönyörök azonban számukra igen fontosak és szükségesek, mint ahogy a vadállatok között is a legkülönbözőbb fajtákat találjuk. Véleményem szerint így viselkednek az egyiptomiak és a líbiaiak. Ezzel szemben azokon a vidékeken, amelyek a napfelkeltétől jobbra, egészen az Azovi-tenger [10] mellett laknak, ami Európa és Ázsia között a határ, a következők a viszonyok. A váltakozó évszakokban, amelyek a földrész természetes fekvése következtében állnak elő, sokkal nagyobb különbségeket észlelünk, mint az előbb említetteknél. Ugyanúgy viselkedik ez a földrész, mint maguk az emberek. Mert mindenütt, ahol az évszakok nagy és gyakori változásoknak vannak alávetve, a vidék szintén rendkívül vad és egyenetlen, és nagyon sok erdőt, hegyet és legelőt, valamint síkságot találunk. Ezzel szemben ott, ahol az évszakok és a viharok kevésbé változékonyak, ott a vidék egyenletes. Ugyanúgy viselkedik a lakosság is, ha arra valaki figyelemmel van. Mert egyes emberi természetek hasonlítanak a dús lombú fákhoz, a forrásban gazdag hegyekhez. Mások kopárok, vízben szegény vidékek, mások megint legelő-