Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)
Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről
ugyanis feloldódik, a vastag és erős része visszamarad és ennek megfelelően keveredik a vérben, amelynek következtében idézi elő a betegséget. A nyákos konstitucióknak ezzel szemben minden kedvező. Ezek kiszáradnak és megedződnek a télen át mások számára kedvezőtlen évszakokkal szemben. Ha száraz a tél, északi szél mellett, ha a tavasz déli szél mellett esős, úgy a nyáron át súlyos szemgyulladásokat, akut lázakat, főleg a fiataloknál és a női nemnél figyelhetünk meg [9]. Aki ezen bevezetés után az évszakok különbözőségét kellőképpen felfogja és értékeli, az az évszakok változatosságának következményeit is előre meg tudja mondani. Elsősorban meg kell figyelnünk az évszakok jelentős változásait, nehogy szükségtelenül adjunk hashajtókat, csak 10 nap után vagy még későbben, nehogy az alhashoz tartozó részek túl gyorsan kapjanak égő és szúró fájdalmakat. Inkább tíz nap teljen el. Nagyon veszélyes mindkét napforduló, legfőképpen a nyári, úgyszintén a nap- és éjegyenlőséget kell veszélyesnek tartani, különösen az őszit. Kísérjük figyelemmel a csillagok járását, elsősorban az Ebcsillagot, azután a Kismedvét, majd a Göncölszekér lemenetelét. Ugyanis bizonyos betegségek főleg ezekben a napokban jelentkeznek, számosak halálosak, számosak megjavulnak, a többiek egészen más alakot vesznek fel és másfajta betegségbe mennek át. Ily módon kell viselkednünk ezekkel a dolgokkal szemben. Be akarom mutatni Európáról épp úgy mint Ázsiáról, hogy milyen nagy a különbség, milyen nagyon eltérő egymástól a lakosság az alakot illetően és hogy mennyire nem hasonlítanak egymáshoz. Az ide tartozó részletes megtárgyalás túl hosszú lenne, mégis szeretnék a legfontosabb és a legjelentősebb különbségekről beszélni, melyek az én véleményem szerint fennállanak. Azt tartom, hogy Ázsia sokban különbözik Európától (Ázsia Európát túlhaladja!) úgy a föld termékenységének, mint lakosainak tekintetében, mert Ázsiában minden sokkal szebb és nagyobb, a klíma enyhébb mint nálunk és a lakosság karaktere közvetlenebb és barátságosabb. Ennek oka abban rejlik, hogy az évszakok egyenlőek és mérsékeltek, ti. ezek a közepén fekszenek mindkét napkeletnek (nyári és téli napkelet), és távol vannak a hideg vagy túl meleg éghajlattól. Ez legjobban előmozdítja a kultúrát és a termékenységet, miután itt nem a túlsúly uralkodik, hanem a tökéletes