Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai

%): Jéna 20 (54); Szentpétervár 21%-kai javított; Halle 5 (28); Frankfurt 23 (45); Zürichben 23 (38); ugyancsak a zürichi gyermekklinikán 15 (41,3) stb. Ezek a számok azonban csak a halálozás javuló arányaira mutattak, mert a betegség változatlanul jelentkezett. Míg Poroszországban pl. 1905-ben 59 810 diftéria eset Kor Halálozási százalék Kor szérum előtt szérum után 2 évig ... 63 23 •1 - 4 évig ... 52 17 4 — 6 évig ... 37 17 6 - 8 évig ... 27 11 8 -10 évig ... 19 5 10 -12 évig ... 19 4 12 -14 évig ... 13 13 volt, addig 1911-ben 96 839 [34]. A letalitásból is következtetve, a szakorvosok véleménye szerint a betegség karaktere rosszabb indulatú lett a harmincas évek körül. A járványtörténet egyik fekete, nem is oly régi keletű könyvének visszalapozása hasznos tanulsággal is szolgál. A hazai viszonylatban azóta is bekövetkezett változásokról kiváló szakkönyvek (Petrilla, Darányi, Petiányi stb.) számolnak be. A valamikor halálozási rekordszámmal vezető Baranyának a történelmi változást jelentő 1944 utáni néhány évével szeretnénk a tanulmányt befejezni. Baranyában 1945-ben még 237, Pécsett pedig egyedül 136 megbetegedés fordult elő. Az új rendelkezés az először 1937. évben alkalmazott megelőző prevenciós védőoltás terén újítást rendelt el. Az eddigi oltásokat ugyanis két ízben, a kettő és hat éves korban adták. A beoltás megtörténtét közigazgatási úton nem vették olyan komolyan, hogy a szülők azt kényelem vagy egyéb felületesség nyomán könnyen ki ne játszhatták volna. 1946. év óta a kétszeri oltást rendeletileg háromszorira emelve, az egyévesek oltáskötelezettségét is beiktatták. Az oltás megtörténtét pedig oly szigorú közigazgatási