Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai

eljárás követi, hogy a szülői mulasztások elmaradtak, A háromszori oltást követő általános észrevételek rövidesen megmutatkoznak abban, hogy a csekély számú megbetegedések is könnyű lefolyásúak voltak és halálozási arányuk is erősen, vagy, mint Pécs esetében, minimálisra csökkent. Néhány adat szemléltesse ennek valóságát. Baranya megye statisztikai helyzete a következő: Év Di phtheria-megbe tegedés Halálozás Halálozási arány 1945 .. 237 31 13,0% 1947 , , 182 12 6,5% 1948 .. .......... 59 2 3,5% Pécsett, ahol a prevenció biztosítása könnyebb, az orvosi ellátás a vidéknél jobb, a diftéria előfordulása a következő volt: 1945-ben 136; 1946-ban 124 es 1947-ben 58. Halálozás szempontjából pedig -az orvostudomány győzelmét ünnepelhettük, mert százalékban azt ki sem lehetett fejezni vagy egyáltalán nem is fordult elő. A diftéria sötét történelmi emlékké vált, miként az egykori pestis, a lepra és a javasasszonyok uralma. Ennek igazi jelentőségét csak a baranyai községeket teljesen elgyermektelenítő 1892. év emlékeinek összevetésével érthetjük meg. Az utóbbi években a társadalmi védelem megszervezése, az iskolaköteles ifjúság egészségügyi ellátottsága, a természettudományos nevelés, valamint a felnőttek felvilágosítása, együttvéve a higiénikus gondolkodás első lépteit indította el még akkor is, ha ezen a téren ma is nagyon sok tennivaló vár a szakemberekre. Ma már a régi századok visszataszító sötétségével hatna az a nem is régi jelenet, amikor a diftériában elhunyt gyermekek arcát csókolták, a kis tertvérkékkel is csókoltatták, hogy az áldozatot visszaköveteljék személy szerint az ördögtől, „aki az ajtó mögül leste" a tudatlanság ravatal körüli haláltáncát. A természettudomány torkon ragadta a diftériát, a nép tanítása a babonát. A kísértet nem térhet többé vissza. A szérum a sötét történelmi