Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)
Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai
lést segít kialakítani? Erre legalkalmasabb talán Torontál megye, ahol a megbetegedés, ha nem is a halálozás, Baranya megyéjénél nagyobb mérvű volt. Az összehasonlítás járványtani (epidemiológiai) tekintetben néhány okszerűség halvány körvonalait segíti kialakítani. A járvány idején Torontál megye lakosságának száma több mint kétszerese a baranyainak. A megbetegedett gyermekek száma is több, mint kétszerese volt a baranyainak (csak az 1892. évre vonatkozólag). Eszerint tehát a járvány mértéke a lakosság arányában egyforma volt a két megyében. A földrajzi azonosságok is hasonlóak. Ugyanazon a földrajzi magasságon fekszik a két megye. Egyiket a Duna—Dráva öleli át és mocsarakban a táj gazdag. A másikat a Tisza, Duna határolja és a vidék mocsarai híresek itt is (mindkét megyében gyakori volt a helyi malária-megbetegedés). Az 1892-ben korai, hűvös ősz köszöntött be, mely különösen érezhető a mocsaras vidékeken. A hűvös és nedves időszak kedvez a diftéria elterjedésének. Torontálban a Tisza mentén, a Becskerek környéki vidéken volt a legtöbb megbetegedés. Baranyában a Mohács környéki Duna-mocsarak táján (Mohács, Darázs, Dárda vonalán) és a Dráva menti, akkor még nem szabályozott vidéken (Beremend, Kácsfalu). Mosón és Zala megyék ellentmondásban látszanak lenni, de az itt szereplő törpe számok azt mutatják, hogy csak részeredményt közölhettek vagy félreértett kérdésre adott téves válaszok voltak. Amikor az egész Dunántúlon lángolt a járvány, nem lehetett Zalában egész évben két diphtherias halott, amikor az orvostörténelem évszázadok óta nem ismer oly szerencsés évet, ahol egyetlen városban havonként kettőnél több gyermek meg ne halt volna, akár csak szórványos diftériában is. A két összehasonlító megye tehát (Torontál—Baranya) természeti azonossággal bírt. A megbetegedések grafikonja a két megyében párhuzamosan halad, kevés kitérésekkel. E tények a szakemberek számára további hasznos következtetésekre adnak módot. Más kérdés azonban a két helyen lezajlott halálozások mértéke. Torontálban a halálozás az országos 5o% alá esett (3o%), míg Baranyában * 80% fölötti, egyes helyeken 92 és loo% aránnyal európai maximumot nyert. A további következtetéseket csak vázoltán adhatjuk. Torontál népe gazdaságilag és kulturálisan is erősebb volt; egységesebb és ökonomikusabb. Torontálban és Bácskában