Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai

Mohács 92%-os arányához viszonyítva [17], A pécsi lefolyásról adott főorvosi jelentés részletezi a városrészek szerinti megoszlást is, a hatósági és magánorvosok együttes működésének eredményeit [18], Legsúlyosabb járvány a budai külvárosban volt, melyet az ottani társadalmi viszonyok indokolnak. A lakosság anyagi helyzete Hónapok Megbetegedettek száma Ebből meghalt Halálozás aránya %ban Hónapok Megbetegedettek száma Ebből meghalt Halálozás aránya %ban 4 4 100 Július .... 13 10 76 Február ... 5 4 80 Augusztus 13 13 100 Március ... 4 3 75 Szeptember 35 25 71 Április .... 9 6 66 Október .. 85 42 50 Május .... 11 8 72 November 127 51 40 6 6 100 December 120 44 36 itt kedvezőtlenebb, hiszen ez a túzsúfolt és sokgyermekes családok városrésze volt. A főorvosi jelentés a pécsi halálozást — 1893 január egy hónapját figyelembe véve — országos viszonylatban, a szomorú harmadik helyet jelölte ki a városnak [19]. Ez a helyezés azonban csak Pécs városra és nem a megyére vonatkozott. A jelentés a többi között ezeket is mondja: „a legtöbb panasz a külvárosok lakosságát terheli. A gyermekek úgy ruházat, mint gondozás tekintetében annyira el vannak hanyagolva, hogy egy cseppet sem csodálható, ha a diphtheritis rendre szedi áldozatait közöttük. Rongyruhában, talpatlan lábbelivel utcára engedik a gyermeket ebben a veszedelmes hideg időben, félig dermedt tagokkal ácsorognak egyik-másik kapufélfánál a gyermekek. A szobákban a tisztátalanság leírhatatlan. Mintha soha nem is szellőztetnének, oly förtelmes bűz van némely külvárosi lakóházban*' [20.] Kor jelző megjegyzések a szülői gondatlanságra célzó szavak. Szülői gondatlanság a talpatlan cipő és rongyruha. A felelősség kérdését a társadalomról ezzel könnyedén elterelték. De nem úgy az a törvényhatósági bizottsági tag, aki azt mondotta, hogy a dühöngő