Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága

sőt egyik-másik művében, pl. az 1828-ban megjelent „Medicina Forensis vagy Orvosi Törvénytudomány" c. könyvéhez, az első magyar nyelvű törvényszéki orvostanhoz, amelyet „a táblabíró, bíró, ügyvédő, törvénytudó, tör vény tanuló, orvos, tanulóorvos urak részére" írt, „Toldalék Szótárt" is csatolt. Tekintélyes a száma azoknak a szavaknak, amelyekkel Kováts gazdagította nyelvünket. Kováts alkotta szó például az anyarozskórság, mivel ez az anyarozstól a Secale cornutumtól származik, továbbá a gerinckórság, a rachitis, a mirigykórság, a scrophulosis. Ő használta a gumi helyett a mézgát, a roob helyett az ízt, a phaenomen helyett a jelenséget, a tünetet, az urina helyett a vizeletet, a metallum helyett az ercet, a minérale helyett az ásványt és ő nevezte először fehér aranynak a platinát. Természetesen volt sok olyan szava, amely nem gyökeresedett meg nyelvünkben, például a fixa idea nem lett poroszka, a retorta pedig görbetök. Nem lett használatos a medicus doctor helyett az orvosnagy, pedig ezt kívánatosnak tartotta volna, mivel ez olyan szó, mint a hadnagy, a násznagy vagy a várnagy. Ő írta le először a medicamentum helyett a szert. Ezzel a szóval Debrecenben élnek is, mert a közbeszédben a nép széltébenhosszában így szól : szert, vagyis orvosságot szedtem be. A szer szóból alkotta a patikárius megjelölésére a szer-ács szót. A szer szóról írta: „már kétség sem lehet, hogy orvosságot teszen, csupán az ácsról van itt a kérdés". Az ács azonban nemcsak a fával dolgozó embert jelenti, hanem ez mesterképző szó, amely benne van a kov-ácsban, a tak-ácsban, a szak-ácsban stb. A patikárius szerinte nevezhető szer-árosnak is a vásáros vagy a borárós mintájára, sőt szer-tárnoknak is, mert a tárnok szó népünk régi szava. A patika helyett a szer képzésével használható szó lehet a szer-tár, a pénztár, a levéltár szóhoz hasonlóan, „sőt szer-ed is teheti a patikát, mert az ed képző a magyar helységek neveiben állhatatosan mindig helyet tesz, például Szeg-ed, Vár-ad, Bab-od, Osz-öd, Köles-d és így tovább". A katalógus vagy regiszter helyett Kováts szám-szert használt. „így annyit teszen, mint rendje a számoknak." Szójárásokban is előfordul: Se szeri se száma. így magyarázta meg Kováts legtöbb új szavának a keletkezését. Uj szavait gyakran módosította, csiszolgatta,szépítette, Bugát Pál tehát nem járt töretlen úton, amikor 1844-ben kiadta Természettudományi Szóhalmazát.