Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága

A Magyar Patika megjelenése után Kováts hozzáfogott régóta tervezett természet- és orvostudományi szótára összeállításához, amire Kazinczy Ferenc is bíztatta. A tervezett szerint a három nyelvű szótár két kötetben és nyolc részben felöleli a tudomány minden ágát : a növénytant, az ásványtant, az állattant, a szertant éppúgy, mint az orvostudomány valamennyi ágazatát. Nagy kedvvel dolgozott a hatalmas művön, amelynek munkálataival aránylag rövid idő alatt annyira előrehaladt, hogy 1843. május 14-én már ki is bocsátotta az előfizetési felhívást. Egy év múlva élete fontos állomásához érkezett: 1844. április 29-én orvosdoktorrá avatásának ötvenedik évfordulóján ünnepélyesen üdvözölte a Tudományos Akadémia, amelynek ülésein aggkorában is szorgalmasan megjelent. A három nyelvű szótár első kötete 1845-ben, a második pedig 1848ban került ki a nyomdából. Ebből a szótárból a nyelvészeknek könnyű volt kiválogatni a magyar nyelv törvényeinek és hangzásának leginkább megfelelő szavakat. A szabadságharc eseményei Kovátsban mély nyomot hagytak, és 1849-ben véglegesen el is hagyta Pestet. 1831-ben elhunyt testvéröccse, Kováts Dániel Borsod vármegye főorvosának özvegyénél, Szabó Klára asszonynál talált otthont Mezőcsáton. Itt végezte be szótárának „mutató tábláját", amelyet több kéziratával és 740 kötetből álló könyvtárával együtt a sárospataki főiskola könyvtárára hagyományozott. Itt könyveit külön katalogizálták. 83 éves korában, 1851. június 27-én halt meg Mezőcsáton a magyar tudományos életnek, az orvostudománynak ez az érdekes, harcos, de fennkölt szellemű alakja, aki közel hat évtizedig fáradozott a tudományos nemzeti nyelv kialakításán, és állhatatosan küzdött, gyakran a maga kárára és hátrányára, a klasszikus orvostudomány területén felburjánzott különböző tévelygések ellen.