Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Palla Ákos: A soproni ispotály gondnokának 1586. évi elszámolásáról

Végsősorban szólni kell még az ispotály tulajdonát képező szőlőbirtok nagyságáról, amely igen nagy lehetett, mivel fenntartására és kezelésére elég tetemes összeget költenek. A számadás a terület nagyságát nem adja meg, azonban elég mellékadat áll rendelkezésre, hogy annak terjedelméről fogalmat alkothassunk. Az épület és a szerszámok karbantartási költségei gyakran jelennek meg a számadásban, sőt Nisl András borkorcsolyásnak, aki az ispotály pincéjében dolgozott, szintén pénzt adnak. A zsindely-, a szegváráslás jelentékeny nagyságú fedélszéket feltételez. A kapa és valószínűleg a röghúzó, görbe, kétágú villa köszörülése is elég jelentős, azonban bizonyságot tesz amellett, hogy a szőlő talaja köves és a szerszámok gyakran kopnak. Akkor, amidőn a szüreti kiadások között a következő áll: „A szőlőskerteket, amelyek ebben az évben az ispotálynak termettek, 367 szüretelővel, 95 puttonyhordozóval és mustolóval leszüretelték..." jelentékeny nagyságú birtokállományt feltételez, így azután egészen természetes az, hogy 1586. év végén az ispotály pincéjében 427 és háromnegyed akó bor van a hordókban. Ez az áttekintés az ispotály hivatalának 1586. évi elszámolásából készült, amikor Hückl János, a soproni belső tanács tagja volt az ispotálymester. Ez a tisztség pedig az 1587. évre, „a tiszteletre méltó és előkelő polgár és péknek, Flurhammer Györgynek ítéltetett oda".