Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Dr. Szegő László: A növények által okozott dermatosisok ismeretének története

goznak: Urbach [329] erős epicutan-reakciót észlelt tőle. Reis [222] szerint a növény fluorescendáló festékanyaga az allergizáló tényező. 5. Faszerek Fahéjtól Epstein [64] és Leifer [161] kontakt dermatitist látott, súlyos erythemato-papulosus jelenségekkel. Fahéjolajra a lebenypróba pozitív volt. Vaniliától Busse [31] 1889-ben észlelt először bőrgyulladást. Míg Lortat, Jacob és Solente [166], valamint Sincke [253] magára a vaníliára vezetik vissza az okot utóbbi ic. pozitív reakciót is kapott. Prosser White, valamint Pawlowsky és Stein [200] szerint atka (Tyroglyphus) és gomba a fertőző ágens. A paprika (Capsicum annuum) tinktúrája bőrvörösítő, capsicin, capsicain, capsicol van benne. Hosszabb behatásra hólyagot, pustulát okozhat. Allen [4] belső bevételre generalizált papulo-vesiculosus égőviszkető kiütést látott tőle. A torma (Armoretia rustica) oxidációs anyagától Sizer [254] Rhus-szerű tüneteket észlelt. C) Mezei, parti, vízinövények és gyomok 1. Dermatitis stria pratensis (Ottakringer Badebeiss, Wiesendermatitis, Photodermatitis phytogenica) : bullosus mező-, strand-, fürdő-dermatitis, amelyet a part mezei növényei, füvei, valamint a vízinövények okozhatnak. Első észlelések 1927-ben voltak (Siemens [248-251]), Hartmann és Briel [103]. Erős viszketés mellett vörös udvarral körülvett bullosus dermatitisben nyilvánul meg, a levelek lenyomatának megfelelő alakú és nagyságú erythema-foltokkal. A gyógyulás 8 nap alatt, pigmentáció hátrahagyásával történik. Hartmann és Briel számos mezei növényt kipróbált s ezek közül a pasztinak mintegy 60 betegen présnedvvel és alkoholos kivonattal pozitív bő reakciót adott. Phyladelphy [211, 212] már megállapítja, hogy nedvesség, izzadás, napfény fontos szerepet játszik a kórkép kialakításában, ezenkívül Garzsszal (84) együtt felismeri, hogy számos