Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága

és állításait én nem vizsgáltam meg — írja egyik könyvében Kováts —, hanem csak egy-két szóval imitt-amott jelentettem az arról való vélekedésemet, mert még abban az időben annyi erővel nem ítéltem magamat bírni az orvostudomány kiterjedtségében, hogy magamat az orvostudománybeli vizsgálatra elégségesnek tartottam volna." Ehhez a műhöz csatolta Hufeland jó tanácsait az anyáknak a gyermekek neveléséhez, Kant tanítását arról, hogy az elme erejével miként lehet ellenállni a nyavalyáknak, ezeken kívül kiegészítette a galvanizmussal és Darwin tanításával. Ennek a három részből álló könyvnek a terjedelme túlhaladja az 1600 oldalt. Nagy hasznára volt az egyetem hallgatóinak Kováts Mihály Chemia vagy természet titka c. munkája, amelyet Albert Friedrich Grennek, német fizikus, előbb gyógyszerész, később a hallei egyetemen a kémia és az orvostudomány tanárának könyvei és az 1790ben kiadott Journal der Physik c. folyóiratban megjelent tanulmányai alapján állított össze. A könyv négy kötetet, illetve részt foglal magába és a négy rész mindegyikét az akkori idők nagy embereinek és a tudományok barátainak ajánlotta. A könyv megemlékezik az alkémiáról is ezekkel a szavakkal: ,,Az alchimiának semmi egyéb atyafisága nincs a chémiával, ha nem, hogy a neveik hasonlók. Az igaz, hogy az alchémia anyja a chémiának, de mit tehet arról a leány, hogy az anyja bolond." A XIX. század első negyedében sok olyan orvosi könyv látott napvilágot, amely különböző, újszerű orvoslási eljárásokról számolt be vagy pedig ilyeneket dicsért, magasztalt. Ilyen volt Kari Adolf Eschenmayer német filozófusnak és természettudósnak, a filozófia és az orvostudomány rendkívüli tanárának 1816-ban, Tübingában megjelent „Versuch die scheinbare Magie des thierischen Magnetizmus aus physiologischen und physischen Gesetzen zu erklären" c. műve, amely tulajdonképpen Mesmer gyógymódját, a mesmerizmust tartotta az orvostudomány legfontosabb irányának. Franz Mesmer csendesen és alázatosan indul el élete útján. Papnak készült és a dillingeni papneveldébe járt. Ingolstadtban már nemcsak teológiát, de már természetudományokat is hallgatott, Bécst ben pedig 1766-ban ,,De influxu planetarum et corpus humánum" című értekezéssel promoveáltatta magát. Értekezésében kifejtette, hogy az egész világegyetem az éternél is finomabb fluidum vamalu