Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága

megtöltve. Ez szolgál azoknak a hatásoknak az átvitelére, amelyeket az égitestek egymásra és a Földre gyakorolnak és ugyanennek mozgása útján hat egyik állati test a másikra. Ezt az állati mágnességét vagy delejességet az emberre is át lehet vinni. Mesmer eleinte mágnesvasat használt a gyógyításhoz, később kézzel, fával, üvegtárggyal vitte át a betegre a mágneses erőt. Mesmer, mivel Bécsben nem volt sok sikere módszerével, Parisba tette át működésének színterét és ott valóságos divattá vált a delejező gyógyítás. Ez a divat azonban csak addig tartott, amíg néhány előkelő pácienssel nem történt baj. Voltak, akik életükkel fizettek a delejezésért. Ekkor vizsgálat indult Mesmer ellen, és hivatalosan is helytelenítették gyógymódját. Kováts Mihály orvosdoktor „a magyar királyi pesti Tudomány Mindenségbeli Orvos Tehetségnek tagja', miután megszerezte Eschenmayer művét, epébe mártott tollal sorra cáfolta az állati mágnességről szóló megállapításokat, Mesmer gyógymódját ,,Állati mágnesessé Smárőserpenyűje" c, i8i8-ban megjelent könyvében. Nagy része volt abban, hogy a mesmerizmus Magyarországon hamar elvesztette tekintélyét. Ernyedetlen szorgalommal gyarapítja a magyar orvosi irodalmat a figyelmet mind jobban magára irányító Kováts Mihály orvostudor. 1820-ban kiadatja A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem c. munkáját, és még abban az évben megjelenteti németül is. Kioktatja kis könyvében a falusi bábákat, hogy mit kell és mit nem kell cselekedniök a normális szüléskor. Kioktatja a lelki nevelőket a himlő kiirtására és közben befejezi a négy részből álló, kilenc nyelven készülő ásványtani szótárát, a Lexicon enneaglottum Mineralogicumot, amelynek első lapjain Kazay István és Szemere Pál a szerzőt magasztaló versei olvashatók. Az ásványtani lexikont a külföldi szakemberek nagy érdeklődéssel fogadták, a jénai ásványtani társulat oklevéllel tisztelte meg a tudós pesti tanárt, aki címei között mindig feltűntette, hogy tagja a jénai „ásványász társaságnak". Művei közül a legjelentősebb és hozzá hasonló csak kevés található az orvosi irodalomban, a szatíra és a persziflázs minden attribútumát magában foglaló Andorganon, azaz Orgonarosta c, 1830ban megjelent könyve, mely Christian Friedrich Sámuel Hahnemann. német orvos „Organon der rationellen Heilkunde" c. művének erős