Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)
Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága
majd hazatérve Pesten telepedett meg. A feljegyzések szerint az Uj Világ utcával párhuzamosan futó Gránátos utcában, később a Zöldkert utcában volt a lakása, ott meg is lehetett rendelni könyveit. Első könyvei 1798-ban jelentek meg, a rövidebb terjedelműek közül a Szükségben való és Segedelem tábla a vízbefúlt, megfagyott, felakasztott emberekre és holtan születni látszott kisdedekre nézve. Ugyanilyen természetű mű a veszett kutya harapásáról, a mérgekről, a falatnak a gégében való megakadásáról és a gőzmiatt való megfulladásról, vagyis olyan bajokról, amelyek gyakran előfordulnak és a pórul jártak hozzátartozói ilyen esetekben teljesen tájékozatlanok és nem tudnak segíteni, illetve mit kell tenniök. Ugyanebben az esztendőben jelent meg Az emberi élet meghosszabbításának Mestersége c. műve, mely Kristóf Wilhelm Hufeland, német orvos, jénai tanár, a berlini Charité első orvosa művének, az 1795-ben megjelent „Die Kunst das menschliche Leben zu verlängern" jó fordítása. Kováts a nehezebb részeket jegyzetekkel látta el, „alkalmatosság szerint a magyar hazára szabott 1 ' és helyenként ki is bővítette. Ez a munka, amely két részből áll, az első 271 lapból, a második 259 lapból, rövid idő alatt elfogyott, de hamarosan elfogyott a második, az 1799-i kiadás is, amiről örömmel értesítette Hufelandot, akivel Jénában jártakor többször is találkozott. A könyv iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy harmadszor is kinyomatta 1825-ben Budán, Landerer Anna betűivel, de már új címmel, mert Hufeland is könyvének harmadik kiadását már Makrobiotika címmel jelentette meg. Lefordította August Struve német kémikus, előbb gyakorló orvos, majd drezdai gyógyszerész könyvét a következő címmel: A gyenge élet meghosszabbításának és a gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának mestersége. A könyv tulajdonképpen John Brown, skót orvos terápiájáról szólt, amelyet már akkor brownizmusnak neveztek. Brown 1780-ban megjelent „Elementa medecinae" munkájában kifejtette, hogy az orvosra nézve alárendelt dolog az emberi szervezet alapos ismerete, mert az élet nem egyéb, mint az ingerlékenység és az ingerek eredménye. Ha ez a kettő egyensúlyban van, akkor egészséges az ember. A fokozott inger szténiát, ellenkezője, a kisebb inger aszténiát okoz. Az ingerlékenységet és az ingert bizonyos esetekben csökkenteni vagy pedig növelni kell és erre szolgál az alkohol, az éter, illetve a kámfor és az ópium. „Brown tudományát
