Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története
túrákat jelzi, hogy 1864-ben új fürdőház létesült a püspöki fürdő közelében. Simkovics Imre fürdője a város első artézi kútjából nyerte vizét. Egy korabeli újságcikk már 1864-ben egy helybeli polgár gyógyulásáról adott hírt. A víz hőfoka 27,5° C, kémiai összetétele hasonló a gyógyforrások vizéhez, radontartalma azonban egészen csekély. Egyébként e fürdő a II. világháború után bezárta kapuit, s a forrás vize azóta is kihasználatlanul folyik el. 1856-ban megnyílik az első uszoda is a városban, az egykori „Török" illetve „Rác Fürdő"-nek megfelelően. Ez az első egri uszoda, noha kisebb, mint annak jelenlegi formája, de vízfelülete 525 m 2 volt. A nagy múltú egri gyógyfürdő a XIX. század első két harmadábani felvirágzását a század végén hanyatlás követte. Ennek oka abban rejlett, hogy a fürdő tulajdonosa, az egri érsek, a páratlan értékű fürdőt bérletben hasznosította, így azután sem a tulajdonosnak, sem pedig a bérlőnek nem volt gazdaságos a kellő korszerűsítés illetve fejlesztés. A Pyrker által 1830-ban megépített és berendezett fürdő a század végére természetszerűen elavulttá vált. A város legjobbjai, akiknek szívén feküdt ennek a hatalmas természeti kincsnek hasznosítása, gazdasági és egészségügyi kiaknázása nem sok sikerrel, de felszínen tartották a kérdést. 1890-ben például az ellenzéki polgárság lapja, az „Eger és Vidéke" — ma is megszívlelendő módon! -— így cikkezett: „ . . . Nézzünk körül és látni fogjuk, miszerint gyógytekintetben hasonlíthatatlanul hátrább álló vizek miként aknáztatnak ki s mint váltak ösmeretlen helyek nevezetes jövedelmű fürdőkké s mint emelkedtek ki egyes obskur helyek ügyes kezek befolyása alatt, míglen az egri, századokon át fennálló, a világforgalommal közvetlen kapcsolatban álló, szaktudós orvosok által kitűnő gyógyhatásúnak ismert fürdő, az egész világ által semmibe sem vétetik ...". Végre 1902-ben, a városi képviselőtestület ülésén azt javasolta egy ellenzéki, a város ügyeibe aktívan bekapcsolódó képviselő, hogy „ . . . a város és az érseki fürdő megvétele ügyében tegye meg a lépéseket, ami korszerűen berendezve nagyban
