Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

hivatva volna emelni idegenforgalmunkat...". Dr. Alföldi Dávid helyes indítványa nyomán megindult a hasznos erjedés folyamata. A sajtó is akcióba lendült. A „Hevesvármegyei Hírlap" 1905-ben így fakadt ki a fürdők elhanyagolása miatt: „ . . . a vállalkozási szellem hiánya nehezedik fürdőinkre is. Ma városokban mesterséges úton, szivattyúkkal látják el a fürdőket vízzel és mégis sokkal különbek, mint nálunk, ahol a természet minden kelléket megadott hozzá. Igaz, hogy kettőt megtagadott az emberektől: a fölismerés érzékét, meg az élelmességet. És ezért kell napirenden tartani ezt a kérdést — Isten tudja meddig!" Észrevették tehát •— mint az „Egri Űjság" írta — a „.heverő kincseket", a hőforrásokat. 1906-ban fel is merült egy nagyszabású fürdőtelep kialakítása a fürdő környékén. Az Országos Vízépítési Igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályának kiküldötte, a helyszíni szemle nyomán, kedvező szakvéleményt adott. Hosszú-hosszú viták, tárgyalások után végre is az érsek hajlandó volt a városnak bérbe adni a fürdőket 1910-től kezdődően. A városi képviselőtestület és közgyűlés haladó elemeinek állandó sürgetésére tárgyalások indultak az egri érsekkel a fürdők megvásárolása céljából. Végül, mivel az érsek az elavult fürdőkkel nem tudott mit kezdeni, és kellő beruházást abba eszközölni nem kívánt, 1914-ben eladta azokat 187 000 koronáért Eger városának. A város, mivel előzően négy éven át már bérelte a fürdőket, felismerte azok nagy gazdasági és egészségügyi jelentőségét, illetve hogy azok magánkézben nem szolgálják teljes potenciáljukban a köz javát. A vételt követően a fürdő fejlesztésének a kirobbant I. világháború vetett gátat. A ,„nagy cél" érdekében megalakult az „Egri Városfejlesztő RT.". A város az életrevaló célkitűzést támogatandó, 1918— 19-ben eladta a fürdőt a részvénytársaságnak. A fejlődés ezen idejéből származik az egri hévvizek első pontos és korszerű vegyelemzése. 1914-ben, a vétel nyomán dr. Veszelszky Gyula az indifferens rádiumtartalmú hévvizek csoportjába sorolta az egrit. Terjedelmes szakvéleményének leglényegesebb része így hangzik: „... E víz... tekintélyes