Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

víz gyógyjavallatait különböző betegségek esetében. Javasolta reumatizmusban, köszvényes szaggatásokban, az ízületek duzzanatai esetében, krónikus bőrkiütésekre, csonttörések utáni fájdalmakra utókezelésként valamint különböző szervi megbetegedések gyógykezelésére. Terápiai alkalmazásmódként — a fürdésen kívül, illetve azt kiegészítendő — javasolta ivókúra formájában való használatát is, valamint beöntésként, ,,allövet"-ként való alkalmazását. „ . . . napról-napra nagyobb közönséget szerze magának . . ." írta, és megtudjuk, hogy csak úgy lehetett például 1839-ben fürdőszobához jutni, ha azt napokkal előre lefoglalták a fürdőmesternél! Az értékes orvosi munkában olvashatjuk több gyógyult beteg kórtörténetét, és láthatjuk, hogy nem egy fürdővendég távoli helységekből kereste fel Eger termálvizét gyógyulás céljából. A Pyrker-féle fürdőfejlesztés előestéjén, 1826-ban Adler András egri gyógyszerész, 1838-ban pedig John Abel irgalmasrendi gyógyszerész vegyelemezte a termák vizét, és talált abban szénsavat,, salétromot, sziksót, konyhasót és csodasót (nátrium-szulfát). Sajnos, az analízisek merőben hibás eredményt produkáltak, mert hiszen a vízben sem aktív szénsav, sem salétrom, sem nátrium-karbonát, vagy akár nátrium-szulfát nincs. Kuriózumként megemlítem, hogy Adler 1829-ben javaslatot terjesztett az érsek elé a víznek magasabb hőfokúvá és vastartalmúvá, villamossá („elektrisch") tételére. Szakvéleménye szerint a vízben levő szénsav reakcióba lép a vízbe helyezett vaskőzettel illetve vaskohósalakkal. A bonyolult berendezés tervrajza is előkerült a levéltári kutatás során. A fantasztikus terv kivitelezésére természetesen nem került sor. Az egri gyógyfürdőnek a XIX. század során való egyre intenzívebb használata tükröződik „Tekintetes Hanák Mihály Orvos Doktor Ur" igazolásában, aki egyébként orvosi disszertációját egy Heves megyei forrás vizéről írta. Az idült fejfájásban („Kephalea Chronica") szenvedő asszonyt a mizerikordiánusok kórházának priorja egész télen eredménytelenül kezelte. Hanák doktor az egri fürdő használatát javasolta, mivel „ ... az