Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története
hírű bolognai egyetemen szerezte meg. Először Nagyváradra került, ahol a közelben, hasonlóan Egerhez, jeles gyógyvizek fakadnak, s már ott is foglalkozott balneoterápiával. 1758-ban került Egerbe, s nevéhez fűződik az első magyar orvosi iskola, az egri „Scola Medicialis" terve és felállítása is. Markhót kézirata a XVIII. század egyik legjelentősebb hidrológiai és balneológiai munkája. Hogy többet ne említsek, ő írta le és analizálta először tudományos alapossággal az egri termák vizén túlmenően, 1763 nyarán tett körútja nyomán, a parádsasvári kénes savanyú vizet, a parádi timsós vizet és a tari savanyú vizet. A magyar orvostörténeti szakirodalom nem ismeri például, hogy Markhót nevéhez fűződik a parádi víznek gyógytényezőként való megállapítása is! Markhót Ferenc előbb gróf Barkóczy Ferenc, majd pedig gróf Eszterházy Károly egri püspökök állandó tanácsadója volt orvosi ügyekben. így kétségtelenül személyének tulajdonítható, hogy 1764 előtt, mint írta: „kevés évvel", tehát vagy Barkóczy, vagy már Eszterházy püspök alatt, egy meleg vizű kis fürdőszoba („caldaria cella") létesült a régi török fürdőépület „pompás és nagykiterjedésű romjai mellett". A gyógyvizet ekkor a város gyakorló orvosai „abluitio", azaz lemosás, lefürdés, leöntés formájában használták. Ö az első, aki felvetette — a külső használaton kívül — a víz belső használatát is. Az ivókúrát — az esetek egy részében — fürdéssel kiegészítve, azzal kapcsolatban javasolta. Kora tudományos igényének nívóján analizálta az egri gyógyforrások vizét, és megállapította — a saját és a kollegái tapasztalatai alapján — annak gyógyhatását. Gyógy javallatai között találjuk a reumatizmust, az ízületek megbetegedéseit, a végtagok és inak fájdalmát a köszvényt, különböző hurutokat és folyásokat, bőr- és kőbetegségeket. Különleges hatásúnak tartotta, akárcsak ma is, az idegfeszültség oldására és az idegrendszer megnyugtatására. Ajánlotta az egri gyógyvizet öreg és fiatal egészségének megóvására. Barokkosán eredeti leírással fejezte ki Markhót doktor a víz rendkívüli üdítő hatását, imigyen: jó a napi kemény munkában kifáradtaknak, mert felfrissíti őket, de jó a semmittevőknek is, mert azokat meg munkára serkenti. Ezzel a leírással