Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története
azt fejezte ki a megyei főorvos, hogy az egri hőforrások vizében való fürdés visszaállítja a test üdeséget, természetes rugalmasságát, frisseségét., azaz valósággal újjászületik tőle az ember. A magyar orvostörténet szempontjából párját ritkító értékű kézirat első része a gyógyvizek és fürdők gyógyhatásáról, a hatásmechanizmusról tartalmaz bőséges adatokat. A domináló humoraipatológiai elvek keverednek szolidárpatológiai elgondolásokkal, de jelentősen érezhető Descartes hatása is. Tisztánlátását mi sem igazolja jobban, mint ma is helytálló tanácsa: „A gyógyvizek az emberek bajaira, szenvedéseire jót ígérnek, de emellett veszélyük is van, ha az előírástól és szabálytól eltérően használják. A bölcs és okos orvostól tehát használata ítélőképességet („Judicium") vagy konzíliumot kíván, ne túl gyakran használják, mert azzal. . . inkább ártanak vele . . .". Az egri fürdős, Rauch János részére kiadott 1767-ből származó instrukció a már említett „,caldaria cella"-t „Extra-Bad", azaz külön fürdő, tükörfürdő elnevezéssel illette. Ez a helyiség ma is megvan, s az úgynevezett „5. számú tükörfürdő" néven szerepel; ennek az adja meg kimagasló jelentőségét, hogy éppen ennek a forrásnak a vizében a legmagasabb a radontartalom! Hogy ez a helyiség Barkóczy vagy pedig Eszterházy püspök alatt épült-e, pillanatnyilag levéltári adatok hiányában még nem dönthető el. Az azonban bizonyos, hogy néhány esztendővel 1764 előtt. Az eddigi meglehetősen hiányos adatokkal szemben sikerült megállapítanom, hogy gróf Eszterházy Károly hatalmas építkezéseinek utolsó éveiben, 1797-ben is folytak a fürdő bővítési munkálatai. Pók Mátyás „egri meleg fürdős" egy, a bérlettel kapcsolatos kérvényéből kitűnik, hogy „.... a meleg víz fürdő házak és lakó szobáknak jó, helyes és tökéletes építésének állapottyába ..." ő is jelentősen közreműködött. E munkákat teljességükben nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy a már elkészült tükörfürdő mellé megépült egy másik, a ma „6. számú tükörfürdő"-nek nevezett. A két tükörfürdőszoba építési tervrajzát is sikerült megtalálnom. Ebben az időben már igen látogatott a fürdő, nemcsak az