Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

előbbinél lényegesen értékesebb tanulmányát kéziratban a levéltár őrizte meg részünkre. Dombi elsősorban a mai uszoda medencéjének magját képező meleg vizű tó melletti úgynevezett „Török-" vagy „Rác Fürdő"-vel foglalkozott, de bőven utalt a Heves megyei részen fekvő „Püspöki fürdő"-re is. A múlt tapasztalata nyomán az egri fürdők hévvizének „külső használata" („usum externum") megmaradt, és annak az 1760-as években is jó híre volt orvosi körökben. Amikor Dombi Sámuel főorvos leírta a ma már nemlétező „Török Fürdő" épületét, megjegyezte, hogy az épület erősen romosodott állapotban volt, és „... ha csak épségébe vissza nem állítják, már-már teljesen összeomlik . ..". Ezzel szemben a Heves megyei részen, a mai fürdő magját, ősét, az „újnak, vagy püspökinek nevezettet" „igen híres"-nek, „igen nevezetes''-nek mondotta, melyet szerte „dicsérnek". „Naponta sokan látogatják ...", főleg polgárok és egyszerűbb emberek — szól a korabeli közlés. A Borsod vármegyei főorvos egyik legnagyobb érdeme az, hogy felismerte az egri fürdők fejlesztésének fontosságát, jelentőségét, és így figyelmeztetett: „Ha tehát a fürdőkről való gondoskodás, mely nagyobb fokban kívántatik, meglesz, hogy még szívesebben látogassák, kiváló sajátságai külső és belső betegségekben egyaránt meg fognak mutatkozni." A kémiai analitika szabályai szerint, amelyek a XVIII. században születtek, vizsgálat alá vette Dombi doktor az egri hőforrások vizét, sőt kvantitatíve is megállapította a víz szilárdanyag-tartalmát, és ezt minőségileg is meghatározta. Abban „alkáli sót" („sal alcalinum") és „meszes föld"-et („terra carcaria") talált, amely calcium- és magnéziumoxidnak illetve hidroxidnak felel meg. Érdekes, hogy amit nem tudott meghatározni, az elillanó gáznemű anyagokat, „spirituosum volatile elementum" néven jelölte meg. Ebbe a csoportba tartozik a víz ma ismert fő hatóanyaga: a rádiumemanáció, melynek zöme a gázokkal tör elő a föld mélyéből. Dombi Sámuel egyébként értékes munkájánál jelentősen becsesebb Markhót Ferenc tanulmánya. Markhót korának kimagasló tudású orvosa volt. Orvosi képesítését az európai