Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

fürdők fejlesztése során, 1871-ben határozta el befedetni a városi magisztrátus. Az 1700-as esztendők során egyre romlott a termálfürdők állapota, de azért természetesen működésben maradtak. Az 1710-es években a „Méltóságos (püspök) Űr Fördőjé"-nek nevezik a mai gyógyfürdőt, és „Fördő Ház" néven jelölik a ma már nem létező „Rác Fürdő"-t. Érdekes, hogy az 1710-es és 20-as esztendőkben Borbély István chirur*gus, azaz „borbély" telepedett meg a püspöki fürdőnél lévő házban, jeléül, hogy a fürdőt látogató vendégek körében fejtette ki sebészi, orvosi működését. Bél Mátyás kiváló tudósunk 1735 körül, kéziratban fennmaradt munkájában igen részletes és szakszerű leírást adott az egri fürdőkről. A folytonosan sűrűn pezsgő vizet nagyon jótékony hatásúnak mondotta, melyet fürdés céljából sokan keresnek fel. De megjegyezte Bél, hogy a püspök (Erdődy Gábor gróf) nem viselte kellően gondját a jeles fürdőnek, nem hozatta rendbe „a medence romlását és a fürdőházat fényesebben nem ékesítette". Megtudjuk, hogy az egyik fürdő medencéjének (valószínűleg a jelenlegi gyógyfürdő őséről van szó) a boltozata hiányzott, és így a fürdőt látogató polgárok a szabad ég alatt, napfénynél fürdöttek. A hűvös, hideg időben azoknak, akiknek nem volt elég meleg a termálvíz hőfoka, a vizet üstökben felmelegítették. A magyarországi és így ezen belül az egri gyógyfürdők korszerű kutatásához igen jelentős lökést adott Mária Terézia, aki Helytartótanácsán keresztül 1762-ben elrendelte a megyei főorvosoknak a megyéjük területén fakadó gyógyvizek felkutatását. A rendelet tájékoztatást kért arról, hogy a kérdéses vizek hol találhatók, milyen ásványi anyagokat tartalmaznak, mire használhatók és minő hasznukat látták eddig? Az egri termálvizek rendkívül kedvező helyzetben voltak, mivel két megyéhez tartozván a két hőforráscsoport, úgy a Borsod megyei Dombi Sámuel, mint a Heves megyei Markhót Ferenc lelkiismeretes, beható vizsgálata alá kerültek. Dombi doktor munkája néhány évvel később, 1766-ban Bécsben könyv alakban meg is jelent, Markhót Ferenc 27 oldal terjedelmű, az