Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

tatásához a városi tanács jelentős anyagi áldozatok árán kisajátította a fürdő hozzávetőleges területét, és ott 1958-ban, Gerő Győző turkolőgus vezetésével meg is indult a régészeti feltárás. Bár az ásatások még nem értek véget, máris igen értékes adatokkal járultak hozzá a török kori fürdőkultúránk megismeréséhez. A Valide Szultána női gőzfürdő keltette érdeklődés máris túlszárnyalta Eger határát. A fürdő járószintje alatti talajt szinte rácsszerűen hálózza be a hypocaustum rendszerű fűtőberendezés csatornahálózata. Előkerültek a fűtőkemence maradványai is, amelyek oldalfalából sugarasan indultak ki a fűtőcsatornák. A padló alatti fűtés révén, az áthevült több rétegű vastag padozat átmelegedett, és felhevítette a fürdő levegőjét, illetve a fürdő padozatán szétömlött vizet, amelynek párája azután megtöltötte a helyiségeket. Heinrich Matthias Marcard, a XVIII. század végén így vázolta a törökök úgynevezett „meleg fürdő"-it: „... igen forró szobákból állanak, melyekben az ember inkább mosakszik és tisztálkodik, mint fürdik . . . Ezek a fürdők bizonyos mértékig egy fajtáját képezik a száraz izzasztó fürdőnek, mivel a csekély mosdó- és fürdővízből felszálló gőz, pára nem idéz elő tulajdonképpeni gőzfürdőt. . . Hamarosan miután az ember belépett, elkezd izzadni, majd pedig ledörzsölik, leöntik, lemossák, leszárítják, fésülik . . .". Érdemesnek találom megemlíteni, hogy a hypocaustum rendszerű és a rómaiaknál is remekül bevált fürdőfűtési módszert Saalburgban a napjainkban kísérletképpen felépített hypocaustumban kipróbálták. Egy 4X5 méteres helyiség fűtéséhez, amikor a szabadban 0° C volt a hőmérséklet, naponta 25 kg bükkfaszenet használtak fel. A begyújtás után másfél nappal a helyiség levegőjének hőmérséklete 23° C-t ért el, és az a hőfok minden ingadozás nélkül meg is maradt. Természetesen ezekben a fürdőkben éjjel-nappal tüzeltek. A feltárás során előkerültek a falba épített égetett agyagcsövek maradványai is. A kiásott falcsonkok fürdőtér felőli felületén pedig ma is megtalálható a több milliméter vastagságban lerakódott vízkőréteg, tanúbizonyságul annak, hogy 4« 51