Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

megfelelő helyen feltüntette. A nagyobb fürdő talán a férfiak, a kisebb pedig a nők szolgálatára állott, amint azt Evlia Cselebi látta. Sikerült még az állatok fürdőjének helyét is megállapítaGiacomo da Rossi rajza Eger városáról (1687) Q jelzés alatt nyíllal jelölt épület: „Bagni caldi" nom. Ez a jelenlegi fürdő épülete melletti strandmedence helyén elterült meleg vizű tó volt. Érdekes, hogy a törökök kiűzése utáni időtől egészen a XIX. század derekáig e helyen fürdette az egri püspök, illetve érsek is állatait, elsősorban juhait. Jogát ehhez többszörösen biztosította is a várossal szemben. Kutatásaim során a mai fürdő törökkori részének, azaz a na-