Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

gyobb török hévizű fürdő építési idejét is megközelítő pontossággal sikerült meghatároznom. Houfnagel György német mester 1617-ből származó rézkarcán, a városba dél felől vezető út nyugati oldalán, az Almagyari, illetve török elnevezés szerint: Hévízi kapu előtt impozánsan tűnik szembe a körkupolás kerek fürdőépület, amelyet a mester „Balneum" jelzéssel közölt. Az építtető személyét is sikerült tisztáznom. Katona István „História Critica" c. művében említi, hogy Arnaut pasa Egerben ,,... szép fürdőházat építtetett wt.". Arnaut, vagy inkább Albán pasa pedig a XVII. század elején volt Eger ura. Ez a fürdő tehát hamarosan a város elfoglalása után létesült, amikor a mohamedánok berendezkedtek a városban. Ez természetes is, hiszen az egykori „Balneum Carthusiensium" önként kínálkozott a keleti ízlés szerinti átépítésre. De lássuk ezután, hogy mit tudunk Eger többi török fürdőjéről. A meleg vizű fürdőkön hívül a városban még két gőzfürdője, hamamja volt a mohamedánoknak a falakon belül. Gerő Győző törökkori régészünk szerint, mivel a hőforrások rendszerint a fallal védett városon kívül voltak, szükségessé vált elsősorban védelmi szempontból, a falakon belül is fürdő létesítése. Az egyik a város északi részén feküdt: és nem valami nagy és ékes lehetett, hiszen Evlia Cselebi is úgy írja le, mint „kisebbszerű, keskeny fürdőt, kályhával". A török utazó leírásán kívül, a Kaimét kapu, azaz a Rác kapu közelében létezett kis fürdőnek nyoma sem maradt. A törökök kiűzése utáni összeírás sem említi. Annál nagyobb értékkel bírt a másik hamam, azaz gőzfürdő, mely ,,. . . a vár belső kapuja alatt, a hídfőnél van. Ez Valide Szultána gőzfürdője .. .". Az eredeti török leírás itt is pontosnak bizonyult: a Dózsa György téren álló házak udvarában, a régész ásója nyomán lassan-lassan előtűnik ennek a pompás épületnek alaprajzi elrendezése. Ma még ideiglenes tetőzet védi az idő viszontagsága ellen az előkerült falakat és szép szamárhátíves boltozatokat. így látta Evlia Cselebi a fürdő épületét: „... nagyon szép, kellemes vizű, hatkamrájú fürdő, egész kupoláját vörös keramittal fedték". A szükséges ásatások lefoly4 Orvostörténeti közlemények 49