Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

mohamedánok a vizeket Allah különleges ajándékának tekintik, s úton-útfélen mosakodnak, mintha bűneiket akarnák lemosni. Valóban, a törököknél rituális értelmet kapott a fürdés és a vallási, szellemi megtisztulás jelképe lett. Mivel a Korán a rituális fürdést szigorúan előírta, ahol a törökök Magyarországon is huzamosabb időre megtelepedtek, ott fürdőket építettek, amelyek — mint Molnár József írja „Eger török műemlékei" c. munkájában —• „ .. . nemcsak tisztálkodásra, hanem gyógyulás és üdülés céljára szolgáltak." Az Egerben létesített török fürdők analógiájaként álljon itt I. Szulejmán szultán, egy eddig balneológiai vonatkozásban ismeretlen rendelete 1564-ből: „...Tolna városában a mohamedánok annyira megsokasodtak, hogy jövőmenők számára szállóház van s fürdőre szükség van. Parancsolom tehát nézz utánna s . .. az említett városban ... egy fürdőt építtess". Török emlékanyagunk közt kétféle fürdőtípust különböztetünk meg: a hévizes fürdőt (az ilidzsát vagy kaplidzsát) és a gőzfürdőt (a hamamot). Igen lényeges és érdekes témánk szempontjából, hogy Egerben mindkét fürdő előfordult. Evlia Cselebi, a neves török utazó, aki 1664—1665-ben járt Egerben, így írt az akkori hévizű fürdőkről: „ . .. Három hévvízfürdője van: egyik a férfiak, a másik az asszonyok, a harmadik az állatok részére . . .". Igen becses adat az is, amit a hőforrások terápiai hatásáról közölt: „...Némi tekintetben hasznosnak bizonyultak, a rühességet és a frengi (azaz „francos", vérbajos, lueszos) megbetegedéseket gyógyítják. . .". Ezek az első gyógyászati adatok, amelyek az egri meleg vizű források terápiai használatára vonatkoznak. Mivel a vérbaj ebben az időben igen heveny formában, járványszerűen, meglehetősen nagy számmal szedte áldozatait, joggal feltehető, hogy ha konkréten e betegség ellen nem is fejtett ki az egri termálvíz gyógyító hatást, de gyógyvíz hírére a különböző betegségek ellen gyógyulást kereső nagy tömegek fordultak meg az egri hévizű fürdők falai között. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a fürdők medencéjében közösen fürdött egészséges és beteg, így történt