Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Adattár - Szemelvények Gebhardt Xavér Ferenc egyetemi orvosprofesszor levelezéséből (Dr. Bendefy László)

házi barmnt meg mar, azonnal arra kell törekedni, hogy a' sebből á méreg ki irtasson, 's így á testbe tovább ne terjedjen. — Erre a' tzélra leg-jobb a' sebet tüstént lágy meleg sós etzettel, vagy sós vízzel olly erőssen ki mosni, hogy az eleinte ugyan nagyobban vérezzen, mint a' harapáskor, de azután a' mosásra szünnyön. Ha az Ember a' Mezőn van, siessen haza ezt tenni, de addig is vizelettel (hugy) jó kimosni a' Sebet, vagy tsak sóval, paprikával, sőt ha ez sints, port kell az úton fel markolni, és azzal kell ki-dörgölni a' Sebet. A' Barmoknál kivált, ha a' seb nem főbb részen van, leg-jobb tüzes vassal is meg égetni a' mosás után; sőt jónak találják az Orvosok a' meg mart részt éles késsel ki vágni. így a' méregnek a' testbe való bé hatása, a' vérrel való egyesülése meg akadályoztatik, és semmi Javasra szükség nints. Azomban kinek kinek kötelessége a' Helység Birájánál az esetet bé jelenteni, ki az Orvost tudosíttani el nem mulatja, hogy ez a' szerentsétlen meg visgálásra 's ha szükség a' Ts. Ns. Vármegyének e' folyó 1827 Esztendőben Julius 2-ikán tartatott N. Gyűlése Jegyző könyvének 1122 szám alatt Kőit kegyes végzése következésében vagy a' beteg, vagy az orvos lak-helyén a' Környüállásokhoz képest ingyen teendő orvoslására intézetet tehessen." Csorba tehát a megelőzésre helyezi a súlyt, és könyvében így nyilatkozik: „Ha dühös állat sebesítette meg az embert, orvosi okos véle-bánás által (cura prophylactica) a' rettenetes következést meg lehet akadályoztatni; ha pedig a' meg előző gyógyításra való drága idő el vesztegettetett, s a' méreg a' vérrel egyesült, akkor késő bánat követi a' hibás lépést!" Csorba álláspontja kifejezetten orvosi, rendkívül logikus; a Pasteur előtti időkben ennél többet tenni nem lehetett. dr. Franki József Szemelvények Gebhardt Xavér Ferenc egyetemi orvosprofesszor levelezéséből Gebhardt Xavér Ferenc orvos, egyetemi tanár 1791. január 23-án a Tolna megyei Paks községben született. Atyja: Gebhardt József vegyeskereskedő, anyja: Stiglitz Teréz. Iskoláit Óvárt és Budán végezte, a bölcseletet Szegeden hallgatta, majd a pesti egyetem orvosi fakultására iratkozott be, és itt 1814-ben orvosdoktori oklevelet nyert. Ezekután azonban még tovább képezte magát; Bécsben Hil-