Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
jait orvosi szemmel nézve, a háború gyökeres gyógyításának ésszerű módját az egyénnek a tömegből, a szoros erőszakos szervezetekből való felszabadításában ismerjük fel:" — de ennek az ellentmondásos, színes egyéniségnek mégis volt pozitív mondanivalója sötét, szeretetlen kora számára. Romain Rolland ezt a könyvet nagy lelkesedéssel köszöntötte és levelében is nagyra értékelte. 1942-ben (A sejtközösség szervezete) a kötőszövetről, a sejtek közötti állományról írva ismét keveri a materialista és idealista fogalmakat. „A montpellieri egyetem orvosi fakultásának megtisztelő meghívására ott 1935-ben a kötőszövet organizációjára vonatkozó régi ideákról és új tényekről tartottam előadást. Az orvostudomány ezen ősi fészkében, hol a hippokratészi tanok hagyományait és a vitaiizmus tanát máig is híven őrzik, s »genius loci« hatása alatt a mechanizmus és vitaiizmus ellentétét a kötőszövetproblémát illetőleg igyekeztem kiegyenlíteni, akként, hogy a sejtet vitalista, a sejtekközötti anyagok körében észlelt jelenségeket mechanista nézőpontból szemléltem. Ekként a kötőszövetprobléma legmélyén rejlő azon kérdésig jutottam, hogy a sejtekközötti állomány a maga alakulataival a sejtekkel szemben élőnek, élettelennek, vagy holtnak tekinthető-e és ebben a kérdésben határozottan állást is foglaltam." A II. világháború során volt olyan kijelentése, amely a szocializmus meg nem értését tükrözi, de kétségtelenül nyíltan fordult szembe a hitlerizmussal. Állandóan kereső-kutató egyénisége nem volt képes mégsem eljutni a teljes tudományos szintézisig, a biologizmus végig kíséri szociológiai eszmefuttatásait, és mindig zavarossá teszi egy-egy jól megkezdett gondolatmenetét : „Az egyedek és közösségük között fennálló vonatkozások kutatása a biológiai és szociológiai szerveződés közös problémája. Szociológiai megítélésében is ellentétes tanok küzdenek egymással. Az individualizmus vagy nomalizmus, amely csak az egyéneket veszi figyelembe, mint a biológiai sejttan szociológiai megfelelője, a kollektivizmussal, az univerzálizmussal és a totalizmussal áll szemben. Ezek csak a társadalmat, a
