Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
közösséget tekintik realitásnak és a szervezet egészének biológiai tanával egyértelműek. A sejtekközötti szerveződésre vonatkozó ismereteinknek átültetésével a társadalom egészének magasabb egységeire, a sejtegyén fogalmából kiindulva, a biológiai szintézis útján az emberi közösségek interindividuális vonatkozásainak problémájához jutunk. Ha ezen vonatkozások kutatásában az intercelluláris tan alapjára helyezkedünk, szociológiai »interperszonalis« tan körvonalai bontakoznak ki, amelyben az individualizmus és kollektivizmus ellentéte kiegyenlítődik." „Ha a személyekközötti szerveződésnek nem is képezi anyagi struktúra az alapját, a társadalmi kötelékek láthatatlan rendszerét tételezhetjük fel, amely az embereket a társadalom különböző egységeiben egyesíti, Összetartja és elkülöníti." „Ha a szervezetek környezetükbe kiható alakító hatásának analógiáját továbbfűzzük, az emberek élettelen építkezéseit, szerszámait, eszközeit, gépezeteit, és közlekedési alkalmatosságait, iparuknak különböző termékeit és művészetüknek alkotásait, testi szervezettségüknek a külvilágba irányuló kiterjeszkedései vagy kivetítései gyanánt foghatjuk fel. Hasonlóképpen összehasonlíthatjuk az emberek szellemi kapcsolatainak eszközeit, mint interperszonális vonatkozásaik közvetítőit a személyek közötti struktúrában, amelyek szintén az élő személyektől elkülönülve léteznek, a sejtekközötti struktúrákkal és a méhek lépévél, amelyek a szervezet sejtjeinek, illetőleg a méhek egyedeinek társadalmi életfeltételeit képezik. Ezen analógia alapján az interperszonális szerveződés bonyolult jelenségeit az ezen rendszerben ható vonzó- és taszítóerők feszülésére vezethetjük vissza." Az organizáció fogalmának felszabadítása az anyaghozkötöttségből ezen képies hasonlatoknak reális jelentést ad. Ezzel az egyén és a közösség vonatkozásainak problémája a biológia és a szociológia közös nézőpontja alá kerül, a biológia felől az mtercelluláris tan alapján kialakuló „interpersonális tan", a szociológia felől pedig a relációs- vagy struktúrapszichológiában megalapozott „vonatkozásszociológia" útján. *