Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

lom mereg«. Roosevelt, a Nobel alapítvány béke díjának nyertese úgy nyilatkozott, hogy megveti a békés népeket és embereket, akik elvesztették a valódi férfi bátorságát és kalandvágyát." íme, helytelen kiindulópontból következő, bizonyos fokig helyes gondolat az orvos társadalmi szerepéről: „Gladstone mondotta, hogy »még eljön az idő, amikor az orvosok lesznek a népek vezetöi«. Ez az idő elérkezett." „Ma már az orvos nem állhat tétlenül a társadalom bajaival szemben, hivatása és a közszükséglet parancsolják, hogy mélyen belenyúljon befolyásával a közéletbe, nemzetének szellemi élete felett is őrködjék és legfőbb tanácsadója legyen azoknak, akik népe sorsát közvetlenül intézni hivatottak." Ehhez csatlakozik az emberi felelősség felvetése: „A közvéleményen keresztül mindenki kiveszi a maga részét a kor eseményeinek előidézésében. A katonák nem miértünk, de miattunk halnak meg a háborúban." „Ha a háború már lappang a társadalomban, ha már küszöbön van, kitörését elhárítani lehetetlen. A háború racionális gyógyítása prophylaxisában, megelőzésében áll. Ha aetiológiáját, feltételeit megismerjük, a feltételek kifejlődését, öszszetalálkozását akadályozzuk meg, a háború kitörését előzzük meg." Meglepő élességgel látja a magát pacifistának nevező Huzella az egyén aktív szerepét a kapitalista állam tehetetlen vagy éppen militarista politikusaival szemben. „A béke fenntartása nem az államhatalom képviselőinek a dolga és nem a diplomatáké, az állam békéjét csak az egyes emberek egyéni ereje tartja fenn, amellyel a közvéleményben az államhatalomnak ellenáll és az állam természetében rejlő hatalmi törekvéseket fékentartja, a társadalom struktúrájában ellensúlyozza." „Mindig a háborút kezdő, a támadó állam a gyöngébb nemzetében. Egészséges, életerős nemzet nem megy háborúba és az egészséges, életerős nemzetet külső ellenség meg nem hódíthatja, mert belülről tartja fenn államát egyéneinek nemzeti erejével." Hibás ugyan a következtetés, melyre jut: „A társadalom, ba-