Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

Hiszen a természet megismerése sohasem fejeződik be. Azt hisszük, hogy valamely problémát már megoldottunk, mikor voltaképpen csak egy részletét sikerült megismerni, amikor a tudás fájáról még csak egyetlen gyümölcsöt sikerült leszakítani! S így van ez minden tudományos törekvéssel, mert a tudomány forrása kiapadhatatlan, megmérhetetlen az ő terjedelme, végtelen az ő feladata, elérhetetlen az ő célja." Bókay Árpád 1912-ben tartott Semmelweis emlékbeszédében méltó módon tett hitet a tudományos szemlélet mellett: „Mi orvosok ugyebár kivétel nélkül — legalább úgy kellene, hogy legyen — a természettudományi gondolkozás s az ezen felépülő természettudományi világnézet talapzatán állunk. Számunkra nincsenek csodák, legfeljebb még meg nem fejtett okú tünemények: természetfölötti erőket mi nem ismerünk, legfeljebb a mozgásnak mint világ princípiumnak még eléggé ki nem ismert megnyilvánulásait: s a körülöttünk élő, nyüzsgő társadalmat a scholasticizmus szellemétől megszabadulni még ma sem tudó iskola az ő túltengő grammatikai, holtnyelvi és irodalmi oktatásával dogmatikussá, rövidlátóvá, élhetetlenné, önállótlanná, színes mesékben gondolkozás nélkül hívővé, babonássá neveli, holott a természettudományokkal kezében éppen az ellenkező eredményt érné el." Az orvosnak — Bókay szerint — nemcsak ismerni, de terjeszteni is kell ezt a szemléletet: „Mi orvosok vagyunk — tisztelt Uraim — nevelésünknél fogva a természettudományi gondolkozásnak mindenesetre legexponáltabb előőrsei a társadalomban, akik naponta érintkezünk a szalmafödeles parasztház és a hajléktalanok menhelyének lakóival éppúgy, mint a kastélyok és paloták uraival; mireánk hárul tehát az a feladat, a mi kötességünk, éspedig hivatásunkból eredő kötelességünk, hogy beoltsuk a társadalmat a természettudományi gondolkozásnak és világnézetnek értelmet gyógyító serumával, ha azt akarjuk, hogy a testet gyógyító s betegségektől megóvó prophylactikus munkánk eredményes legyen. Arra kell törekednünk, hogy a gondolkozás harmóniáját hozzuk létre köztünk és a társadalom között. Felszabadító lesz ez a mai munkánk, mert szétvagdaljuk an16 Orvostörténeti közlemények 241