Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

nak a sűrű hálónak fonalait, melyet a paedagogus maradiság oly jól megtudott csomózni az emberek nagy tömegének értelme körül, hogy úgyszólván immobilizálta dogmatikus tanítási methodusaival a legtöbbnek gondolkozását. Civilisatorikus lesz ez a mi munkánk, mert progresszív irányú és ezt a progressiót a gondolkozás korlátlan szabadsága biztosítja, a gondolkozás korlátlan szabadságát pedig a természettudományi világnézet adja meg, ez teszi a szemet elfogultság nélkül látóvá, s a fület hallucinatio nélkül hallóvá." Haladóan magyarázza a nemzet és nemzetek közötti viszonyt: „Hát igen, akinek vérévé vált a természettudományi gondolkozás, az nem tud különbséget tenni az emberek között nyelv és nemzetiség szerint, hanem mindenkit és mindent értéke szerint becsül meg. De úgy, mint a családi érzést, annak irradiatióját, a nemzeti és hazafias érzést nem tudja mindez sem meggyöngíteni, bennünk, még kevésbbé kiölni, mert az együttélésből folyó együvétartozás érzése, a geográfiai helyzet, az egyéni és kultúrai tulajdonságok hasonlósága, a történelmi kapcsai, a múlt és jelen szenvedései vagy sikerei és a jobb jövőt munkáló közös törekvések erős cementtel forrasztanak össze bennünket, egy-egy nemzetnek tagjait." „A természettudományok héroszai: Baerthelot, Pasteur és Duclos, franciák minden idegsejtjükkel, Virchow, Haeckel, Ostwald, németek minden érzésükkel, Darwin, William Ramsey Kelvin lord, angolok szívük minden dobbanásával. Vagy Berthelot egyik legmeghittebb híve és követője s hazánk egyik legkiválóbb elméje, Than Károly, gondolt-e valaha valamikor olyan gondolatot, mely nem lett volna hazafias?" Határozottan cáfolja a természettudományos gondolkodás ellen emelt vádakat: „Ne féltse hát tőlünk senki az ethikát, se az ethikán felépült társadalmi rendet, se a hazát, se a hazafias érzést. Az emberek már kezdenek nem félni a fehér lepedőkbe bujtatott kísértetektől. Ilyen ártatlan kísérletek azok is, akik azzal ijesztgetik a társadalmat, hogy a természettudományi gondolkozás és világnézet emberei veszedelmes destructív elem, holott kezdi észrevenni a világ, hogy a mi gondolkodásunk állítja meg a gyilkoló