Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Spielmann József: Szotyori József (1767—1833)

[38]. Itt is ellentmondanak tehát az adatok. Mi Tartler személyes közlését — az október elejei időpontot — tartjuk hitelesnek. Tehát Kolozsváron és Brassóban valószínűleg Szotyorival egyidejűleg vagy valamivel előbb kezdtek oltani. Szebenben azonban bizonyos, hogy még előbb vakczináltak. Már 1800-ban egy Scott nevű angol vándorsebész, két sikertelen himlőoltást végez. A brünni származású Joseph Endlicher, a szebeni „Theresianum" chirurgusa 1801. július 2-án olt, de sikertelenül. Az oltóanyagot Lmdertől, brünni kartársától kapta, s a tőle szerzett új anyaggal 1801. augusztus 12-én ismét vakcinái — ezúttal sikerrel —• három gyermeket. Eredményeiről a „Brüner patriotischer Tagenblatt" 1801. évi 195. számában számol be. Neustadter protomedicus, hogy a himlőoltás hatékonyságáról meggyőződjék, 1801. szeptember 23-án variolizálja a vakcináit gyerekeket. Jelentéktelen, helyi gyulladásos tüneteken kívül semmi kórosat nem észlel. Később Endlicher beoltja a Theresianum összes tanulóit, s a helyi sajtóban közhírré teszi, hogy ingyen oltja az összes nála jelentkező szegényeket. Sőt, 1802 januárjában Schellemberg községben szintén végez 56 oltást, s kioktatja az I. román határőr-ezred „chirurgusait" a vakcinálás technikájára [39]. Szotyori tehát jogtalanul tulajdonítja magának a himlőoltás elsőbbségét Erdélyben. A szebeni Endlicher minden bizonnyal hamarabb oltott. Ez azonban egyáltalán nem kisebbíti érdemeit. Kétségtelen, hogy a legelső erdélyi himlőoltók közé tartozik [40]. Szotyori szerepe a marosvásárhelyi polgári kórház alapításában — viszonylag — jól ismert. Eddigi méltatói ezzel a kérdéssel foglalkoztak a legtöbbet. E tevékenységére vonatkozóan leghitelesebb forrásunk azonban maga Szotyori kórháztörténete [41]. A vásárhelyi orvos gondolt arra, hogy az utókor — a „késő maradék" — ne vádolhassa hanyagsággal. Hiszen — állapítja meg — mindenki ismerni akarja azon intézetek történetét, „melyek kezdetben kicsinyek lévén, későbbre megnőttek és nagyfontosságúak lettek: és midőn semmi bizonyosra nem ta-