Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

ben nem tett és nem tehetett olyan utat a művelődés pályáján, mint a másik, .. . vagy kedvezőtlen tényezők hatására . .. visszaesett." Ezek az ellentmondások nyilván egy racionális történelemszemléletre való törekvésnek és az imperializmus korszaka szakembereitől származó egyoldalú információknak az összeütközéséből erednek, amelyek Darwin saját tapasztalataiból származó tárgyilagos megállapításaival homlokegyenest szemben állnak. Eléggé meglepő ez a kitétel is „Az igazi kultúrát a fehér ember csinálta a legrégibb időktől kezdve." (Egyiptom? Kína? Mezopotámia? Arab birodalom?) A háború okainak magyarázatában is tévútra vezeti a tisztán biológiai-genetikai szemlélet: „A fajiság és a fajok lelki különbségének ténye elég sajnálatos osztályrésze az emberi nemnek. Igaz, hogy a tehetségeknek fajok szerint való differenciálódása, a temperamentum és világszemlélet különbözősége az általános emberi kultúrát előmozdító, tarkító tényezőnek látszik, de másfelől egyike azon árkoknak, a melyek határt vonnak az emberiség csoportjai között... Igaz, hogy a szoros értelemben vett faji különbség ma már nem a legfontosabb tényezője a háborúskodásnak, fontosabb ennél a nyelvek eltérése. S fontosabb a politikai határok és az e határokon belül kialakult nacionalizmus a maga különleges törekvéseivel. . . . De a nemzeti jellem rendesen egy bizonyos faj lelki kisugárzásának szuggesztív hatására vezethető vissza . . . el kell ismernünk a szoros értelemben vett faji lelki közösség nagy szerepét az embercsoportok közötti feszültségekben s e feszültségek véres kiegyenlítődésében." Ez a tétovázás az antidarwinista és a haladó felfogások között, a társadalomtudomány terén való tájékozatlanság vezet nyilván azután oda is, hogy Lenhossék — Apáthytól teljesen eltérően — az Amerikai Egyesült Államok néger kérdését is rossz szemszögből ítéli meg. Ezért mondja, hogy a tiszta, minden más tényezőtől mentes faji küzdelem legvilágosabb alakban az észak-amerikai fehér ember védekezésében nyilvánul meg a szerecsen emberrel szemben, amit méltányosan gondolkodó ember meg kell, hogy értsen... Itt ismét hozzáteszi: „Hozzájárul még, hogy a szerecsen kétségtelenül alacsonyabb-