Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
és Népesedéspolitikai Társaság. A jajegészségügy rendezésével, új jajegészségügyi intézkedésekkel is gyógyítani akarunk, nagy bajokat gyógyítani. Vigyázzunk, hogy a kuruzslók szava — a köznek nagy kárára — túl ne harsogja a tudománynak soha sem olyan hangos és hangzatos szavait." Ez a gondolat — védekezni a társadalmi kérdések kuruzslói és kártevői ellen — húzódik végig Apáthynak a faj egészségügyről írt nagy tanulmányán keresztül, amelynek még ma is rendkívül zavaros és gyakorlati élettől távol álló tárgykörén átsüt Apáthy eleven, igazságos, meleg humanizmusa. Néhány sorban azt írja ugyan, hogy „a fajegészségügyi intézkedésekhez igen gyakran erős lélek kell és erős hit az emberi továbbfejlődésben, és az az önmegtagadás, amit a kis lelkek és a tömeg oly igen hajlandók keményszívűségnek bélyegezni." De nem sokkal később már maga állapítja meg, hogy az eugénika szépen elképzelt rendszabályai voltaképpen csődött mondanak a gyakorlatban. Apáthy megállapítja, hogy esetről esetre mérlegelendő, örökletes-e vajon a meglévő terheltség? Ez azonban rendkívül problematikus, mert ami terheltségnek látszik, lehet egyszerűen egyedi fogyatkozás, amelyet az adott egyén szerzett vagy veleszületetten magával hozott, de nem örökletes jelleggel. Ezután Apáthy az eugénika leggyengébb pontját tárja fel, amely értelmetlenné teszi a „kemény rendszabályokat", egyes emberek képességeinek, vagy házassága termékenységének megakadályozását, „mert hiszen az emberi utódok dolgaiban kettőn áll a vásár és ugyebár nem valószínű, hogy akin valami ritka rendellenesség van, hasonló rendellenességgel megvert párral fog összeakadni." Apáthy gondolkozására már az is jellemző, hogy kifejti: a németek által használt Rassen Veredelung szó helyett a fajegészségtan kifejezést kell használni, „mert először az egészség tárgyilagosabb fogalom, mint a nemesség, amely mindig az ítélet megalkotójának érdekei szerint igazodik, másodszor, mert az, amire az eugénika valóban tudományos útmutatást adhat, nem több, mint a faj egészségének eugénikája." Tanulmányának nagy részében arról ír, főleg dr. Hoffmann Géza könyve alapján (Die Rassenhygiene in den Vereinigten 15 Orvostörténeti közlemények 225