Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
Staaten von Nordamerika, München 1913.), hogyan áll ez a kérdés az Egyesült Államokban, ahol ugyan éppen csak az első lépések történtek, de mégis többet tettek ezen a területen, mint bárhol Európában. Nem azért, mondja Apáthy, „mintha a társadalmias (szociális) szellem jobban áthatná ott az embereket, mint Európa műveltebb országaiban, sőt ott az egyedies (individuális) világfölfogás túlzásai bizonyos irányokban még nagyobbak." Apáthy ezzel kapcsolatban belebonyolódik társadalmi kérdésekbe, mert a faj egészségtani ismeretek gyarapolása •— véleménye szerint — az élettudomány és a „társadalomtan" haladásától függ, a fajegészségügy felvirágzása pedig kizárólag a társadalmi erkölcs befolyásától, „a társadalmi világfölfogás" uralmától, attól, hogy mennyire tudja kiszorítani „a társadalmias (szociális) irányzat, röviden a social is mu s az egyedies (individuális) irányzatot, röviden az individuálisan u s t." Érdekes megnézni, hogyan mélyed el Apáthy bizonyos társadalomtudományi fogalmakba, s hogyan kerül ellentmondásokba, mikor azokat a fogalmakat egymástól elszakítva kísérli magyarázni. Szerinte szocializmus és individualizmus: fogalompár két ellentétes irányzat megjelölésére. Tőlük független fogalompár a demokrácia és az arisztokrácia. Egy harmadik fogalompár az abszolútizmus és a konstitúcionalizmus: mindegyiknek többféle formája és lehetősége, ugyanazzal a lényeggel többféle neve van. A demokráciával összefér úgy a szocializmus,, mint az individualizmus. Az arisztokrácia inkább kedvez az individualizmusnak, de azért a szocializmust sem zárja ki. Az abszolútizmus is lehet demokratikus, és Apáthy szerint „hódolhat akár az individualismusnak, akár a socialismusnak." A konstitúcionalizmus viszont lehet arisztokratikus, de e mellett világfölfogása és intézményei inkább felelnek meg a szocializmus, mint az individualizmus követelményeinek. A továbbiakban Apáthy az emberiség haladásával kapcsolatban a szocializmus jelentőségét emeli ki: „Aristocratia vagy demokratia, absolutizmus vagy constitutionalismus magában véve meglehetősen közömbös az emberi továbbfejlődés szem-