Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

rűen megy végbe, mert bizonyos előrelátó belső célszerűség uralma alatt áll, melynek oka némelyek szerint bizonyos fizi­kai, mások szerint pedig bizonyos metafizikai tényező. Ez az álláspont semmiképpen sem mondható jogosultnak, mert mindenkinek szabadságában áll, hogy az élővilágot s az élet jelenségeit természetfölötti erőkkel, vagy teleológiai elvek •alapján értelmezze, azonban az is bizonyos, hogy az ilyen ér­telmezés nem a tudomány, hanem az érzelem alapján áll s nem hogy föllebbentené az életjelenségek rejtelmeit borító fátyolt, hanem még sűrűbb homályba burkolja a kérdést." Méhely határozottan fellép Palágyi Menyhérttel, a filozó­fussal és „bioszociológussal" szemben;, aki a darwinizmus el­len cikkezett ezekben az időkben. Érdekes, hogy itt Méhely még milyen határozottan áll ki a szociáldarwinizmussal szem­ben: „A létért váló küzdelem eszméje »egy egészen új tudomány kialakulásához vezet«. Itt Palágyi kétségkívül az ún. társa­dalomtudományra gondol, csakhogy ezen a téren már első lé­pésével is zsákutcába került, mert a modern társadalomtudó­sok (Marx, Engels, Bebel stb.) Darwin tanainak alapelveit, ti. a túlságos szaporodás és a létért való küzdelem tanát nem fogadják el s ezekben a kérdésekben, valamint egyebekben is, oly éles és áthidalhatatlan ellentét van Darwin és a szocialista írók között, hogy a modern társadalomtudomány semmiképp sincs feljogosítva az ő elméletét a darwinizmus következmé­nyeként feltüntetni." Későbben megismétli ezt a gondolatot és érdekes módon még Apáthyt is segítségül hívja a darwinizmus védelmére: „Darwin is mindig és mindenütt az állati szervezet morfo­lógiai kiformálódásának tényezőit kutatta s igazán nem szol­gált rá Palágyinak arra kétes értékű dicséretére, hogy ő ala­pozta meg „a növény- és állatvilág társadalomtudományát." Ez csak olyan röpke jelszó, melyet a modern társadalomtudó­sok azért hámoztak ki Darwin műveiből, hogy az ő nagy ne­vével fedezzenek egy nekik tetsző világnézetet, melynek alap­ján — mint Apáthy István találóan mondja —• ^társadalmi követelményeket is támasztanak és idéznek elő erkölcsiekben

Next

/
Thumbnails
Contents