Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

szemle erre vonatkozó cikke után ... a nélkül, hogy az ismertetett elmélet fölött, mely mint mondók, még vita tárgya, eldöntő véleményt akarnánk mondani." „Az állatországot bölcsészeti szempontból nem lehet másképp tekinteni, mint egyének csoportulatát, a hasonló egyének csapatait jelölő nem nevezet csupán a tudomány használatára van feltalálva" — azaz Jánosi szerint a nem (genus) csak kényelmi elnevezés. ,,... A nem és fajta (itt Jánosi fajt — species — akar mondani) közti vonal nem átléphetetlen... kevés állattudós hajlandó elfogadni a nézetet, mert megszokta a közönséges osztályozás tudósán körvonalazott szabályos formáit, s tartózkodik oly elmélet mozgékony talajára lépni, mely a nemeket soha meg nem szűnő fejlődés által egymásból származtatja." Felvetik, hogy a fajok egymás között nem kereszteződnek, illetve utódaik nem termékenyek. Ha a kutyafajták nagy száma — mondja Jánosi — csak néhány nem keletkezéséből származhatott, mint ez általános hiedelme a természetbúvároknak, akkor fel kell tételezni, hogy termékeny korcsok is léteznek. Darwin gyanítja, s talán helyesen, hogy a termékenységet a szelídítés is elősegítette, mert az egyenlő élet közelebb hozza a fajokat egymáshoz. Tovább folytatva az ismertetést, kissé pontatlanul írja Jánosi: „ ... Bármely különös rásza (rassz) mihelyt szembetűnően kifejlett és eredeti jellegekkel bir, a nem cimére jogosítva van". A következőképpen jellemzi a természetes kiválasztódást; „A természetrajz tiszta átértése végett nem szabad szem elől téveszteni egy kettős működés örök játékát: mig egyfelől az öröklést fenntartó (conservativ) szellem őrködik a jellegek rendes átplántálására, másfelől a ^kiválasztás^ a változás és fejlődés szelleme, osztályoz, némely formát félrenyom, ujaknak készít helyet. Ezen uj felfogás a Darwiné." Itt mutat rá azután arra a nagy fordulatra, amely Darwin tanában képes volt megmagyarázni a fejlődést, a harmóniát, az alkalmazkodás rejtélyét: „De azt kérdezhetik, hogy miképp hat a kiválasztás, mily eszközöket alkalmaz, honnan hatalma, 10 Orvostörténeti közlemények 145