Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: A magyar kalendáriumok orvostörténeti vonatkozásairól

vitt köpölyözés és érvágás megakadályozására, éppen annyit ártott azzal, hogy a következő idck kalendáriumai tele voltak „a 100 esztendős jövendőmondó" és hasonló badarságokkal, ahelyett, hogy akármilyen kezdetleges természetszemlélettel vagy valóban jó tanáccsal szolgáltak volna az egyszerű népnek. E helyett a fanatizálás és butítás végtelen sorozata következett, és az nagyon kevés kivétellel tartott a XX. századig, sőt amint látni fogjuk, más formában ugyan, de még az első világháború után is megtaláljuk a töméntelen és céltudatos butítás kifejezett nyomait. III. fejezet Amint említettük a kalendáriumokból végleg eltűntek a köpölyöző és érvágó részek, de helyettük végtelen sorozata indult meg a népbutító és fanatizáló naptári cikkeknek. Csak néhányat emelünk ki a sok közül. Az 1804. évi „Katolikus Kalendárium"-ban (71. oldal) olvashatjuk „A királyfalvai Szüzanya kegyképe" című hosszú leírást, amelyben Hites szemtanúk bizonysága szerént", amikor a törökök Pozsonyt ostromolták, gróf Pálffy birtokán, Királyfalván, Fájdalmas Szűzanya képe vért könnyezett, sőt egy kapucinus barát feljegyzése szerint még Krisztus is könnyezett a keresztfán. Ettől kezdve sokezer hívő zarándokolt Királyfalvára, mert híre ment, hogy a Fájdalmas Szűzanya képének érintése minden betegséget meggyógyít. A „Magyarországi Ó és Új Kalendárium" 1807. évi kiadványában (Pesten, Trattner Mátyás betűivel és költségével), versbe szedetett gyógyító tanácsokat ad, közülük csak ezt a kis versikét mutatjuk be: ,,A veres-hagymáról Doktorok Hagymáról nem egyaránt értnek. Ártani Mondgya Galénus ezeknek, Kiknek epéje nagy s haragos mérgüek, De hasznosnak irja nyálas vérüeknek, Asclepius tartya nem kevés hasznunknak,