Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: A magyar kalendáriumok orvostörténeti vonatkozásairól

Mert jók a gyomornak, s orcának szint adnak, Ha megtört hagymával fejét a' kopasznak Gyakran jól meg-kened, hajat nevelsz annak. Eb-marásrul néked veres-hagyma használ, A'mint némellyektő e'felöl halhatál, Etzettel és mézzel kit ha timporálnak, 'S eléb kötnéd kötnéd ezzel egyéb orvosságnál." A „Vátzi 0 és Új Kalendárium" (Ambró Ferenc költségével) „Saját maga és bölcs mesterek által összve szerkesztett" gyógyító imádságokat és fohászokat ír le, amelyek „kipróbálván hasznosnak bizonyítattnak." A XIX. század folyamán kevés kivétellel, ilyenek voltak a kalendáriumok, amelyek oktatás és tanítás címén a politikai elnyomást, a végtelen kizsákmányolást, a szegénység bárgyú és szó nélküli tűrését szolgálták. „Hajdani jó tanácsok és tapasztalatok tára" címen helyenként gyógyfűvekkel népi orvoslást írtak le, amelyek egy része német és magyar herbáriumok egyszerű átmásolásai, más részük eredete pedig a magyar és a szlovák népi gyógyítás. Az 1831. évi és az utána következő esztendőkben megjelent kalendáriumok hűségesen foglalkoznak az "epedöggel" vagy „epesárgasággal", más néven a „napkeleti epés dögletességgel", ezeken a neveken a kolerát értették. Ezzel kapcsolatban is főleg az imádságra helyezik a fő súlyt, mint a kolera egyetlen gyógyszerére. „A Nemzeti Kalendárium", amely 1810-ben Pesten jelent meg Füstkuti Landerer kiadásában, szép magyar címeres táblájával tűnt ki a többi kalendáriumok közül. Egyébként is sok érdekes részt tartalmaz, felsorolja a: „pest-budai kórházak és orvosdoktorok" neveit és címeit, „Gazdaságos jegyzések" cím alatt pedig a vérhas, „vakköröm" és a kisgyermekek „ebagos fejének" gyógyítását írja le a kor felfogása szerint. Az 1835. évi „Nemzeti Kalendárium" már Trattner és Károlyi kiadása, a „Használandós cikkelyek" rovatában az érverésről értekezik és megállapítja, hogy normálisan 70—80 között ingadozik a felnőttek érverése, míg a kisgyermekeké több. Láz esetén az érverés sokkal szaporább, hidegrázás alatt még 120-ra is felszökik.