Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)
Adattár - Adatok a röntgenlámpa történetéhez
Adatok a magyar röntgenlámpa történetéhez Kimagasló orvos és fizikus röntgenológusaink életét és tevékenységét ismerjük. Nem ez a helyzet azonban röntgentechnikánk fejlődését illetően. Kívánatosnak látszott ezért a rendelkezésre álló adatok alapján a magyar röntgenlámpa kialakulásának, sorsának és értékelésének az ismertetése. * Röntgen Vilmos Konrád würzburgi fizikaprofesszor 1895. november 8-án Hittorf- és Crookes-féle vákuumcsövekkel végzett katódsugárkísérletei során fedezte fel az X-sugarakat. Az utánvizsgálók világszerte a Röntgen által leírt kísérleti berendezéssel ismételték meg a világraszóló felfedezést. Nagyváradon Károly Irén József is a Crookesféle vákuumcsövet alkalmazva ismételte meg 1896. januárjában Röntgen eredeti kísérleteit, a nagyváradi „Tiszántúl" napilapban 1896. januárjában megjelent közlemény szerint. Röntgen megállapításait 1896. január első felében Klupáthy Jenő Puluj-csövet használva ismételte és erősítette meg. Vizsgálatairól Klupáthy 1896. január 16-án és 30-án a „Mathematikai és Physikai Társulatban" megtartott és együttesen a „Mathematikai és Physikai Lapokban" megjelent közleményben számolt be. A New York-i, electrical Enginner"-ben Röntgen világraszóló felfedezését követően néhány nappal később közlésre került Klupáthy megerősítése is. Országunkban tehát a Puluj-csövet tekinthetjük a röntgensugarak létrehozatalára szolgáló első kísérletes berendezésnek, ami indokolttá teszi a Puluj-cső mibenlétének tisztázását is. Klupáthy Jenő leírása szerint a Puluj-cső olyan Crookes-cső, amelynek vákuumterében a katódsugarak útjába fluoreszkáló ernyőt helyeztek el. A Puluj-cső tehát egy vákuumcsőkonstrukció, amelyet katódsugárzással végzett kísérletei során a fizikus Puluj alkotott. Freund könyvéből kitűnik, hogy Puluj nevét a katódsugárzásra vonatkozó kísérletes kutatásai örökítették meg. Puluj a hazai irodalmi adatokkal ellentétben nem állított maga elő üveg- és vákuumcsöveket, hasonlóképpen egyéb üvegműszereket sem. A Pulujféle vákuumcső nem szükségszerűen külföldről került behozatalra, hanem feltehetően itthon, talán éppen Kiss Károly, a műegyetem üvegtechnikai laboratóriumának igazgató tanára készítette, illetőleg intézetében készíttette el. Klupáthy maga csak 1896. januárjában használta kísérleteihez a Puluj-csövet, amely csak kevéssé volt terhelhető és a fala viszonylag gyorsan kiolvadt. ** 1896. március 12-én a „Mathematikai és Physikai Társulatban" Kiss Károly, a budapesti műegyetem üvegtechnikai tanműhelyének igazgató tanára ,,Egy új szerkezetű fotografáló lámpa Röntgenféle fotográfiák készítéséhez 1 ' címen előadást tartott, amelyen az általa konstruált
