Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Adattár - Adatok a röntgenlámpa történetéhez

röntgenlámpa került bemutatásra. Ezen általa „millenáris"-nak nevezett röntgenlámpáról a rendelkezésünkre álló irodalomban nem találtunk részletesebb leírást, hasonlóképpen Kiss Károly előadása sem jelent meg. Végh József közléséből azonban ismeretes, hogy a millenáris röntgenlámpa platina-antikatódu vákuumcső, amely jobban megterhelhető, mint az addig használatos Hittorf-, Crookes-, illetőleg Puluj-féle vákuumcsövek. Az ezeréves kiállításon Kiss Károly kiállította az általa készített millenáris röntgenlámpát is. Az ezeréves kiállítás röntgenológiai vonatkozásai eddig nem kerültek közlésre megemlítjük azonban, hogy két kiállító is foglalkozott a kérdéssel: Wittmann Ferencz műegyetemi tanár elektrofizikai műszereken kívül Röntgenképeket is állított ki. A felsőoktatási pavilonban egy szobát (fülkét) elfoglalva Kiss Károly üvegfúvó intézetének kiállítása volt ,,physikai és chemiai eszközök és igen sikerült Röntgen photographiák". I. Ferencz József a felsőoktatási pavilont meglátogatva ,,bement dr. Kiss Károly szobájába, ahol érdeklődéssel hallgatta magyarázatait a Röntgensugarakkal való fotografálás készülékeiről. Nagyon örült, amikor hallotta, hogy a fizikai • és kémiai üvegtaneszközök az egyetem üvegtechnikai laboratóriumában készültek, s legnagyobbrészt magyar találmányok vagy nálunk tökéletesíttettek" (Gopcsa László és Beke Manó ,,A közoktatás a kiállításon" című könyvben foglalt utalás szerint). A kiállításon elért eredményeiért ,,az 1896. évi ezredéves országos kiállítás zsüri-tanácsa kiállítási érdemmel tüntette ki Kis? Károly dr. középiskolai tanárt (Budapest, VIII., Eszterházy utca l, szám) ,haladás és jó munkáért' indokolással". *** Ismételten felmerült irodalmunkban az a kérdés, hogy a Kiss Károly által készített platina-antikatódú ún. millenáris röntgenlámpa az első ilyen jellegű technikai megoldás-e vagy hasonló konstrukciók egyidejűleg vagy éppen megelőzően is ismeretesek voltak-e? Gondoltak arra is, hogy Kiss Károly a platina, illetőleg nehézfém-antikatódú vákuumcsőnek az első ionizációs röntgenlámpának a felfedezője. Oeferlênek, a Siemens Reiniger Röntgenművek tudományos vezetőjének magánjellegű leveléből azonban kitűnik, hogy Röntgen felfedezését megelőzően már ismeretesek voltak a nehézfém-antikatódú vákuumcsövek, amelyeket a katódsugarak demonstrálásakor rendszeresen alkalmaztak. Szinte véletlennek tekinthető az a körülmény, hogy Röntgen világraszóló felfedezését fém-antikatóddal nem bíró Hittorf-, illetőleg Crookes-féle vákuumcsövekkel végzett kísérletei során tette meg. Röntgen maga is rövidesen áttért a fém-antikatódú vákuumcsövek használatára, 189G. március 9-én közzétett második közleményében már ilyen csővel végzett kísérleteiről számol be és megemlíti, hogy a platina-antikatód bizonyult különösen alkalmasnak az X-sugarak létrehozására. A platina-antikatódú röntgenlámpa első leírása tehát