Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

egy 19 000 holdat közös legelőnek, ún. „járásnak" hagyták meg". (Sztriha p. 78., 80.). 185i-bzn Palugyai Imre adatai alapján ez a helyzet (Sztriha p. 214.): 11 700 kh szántó 11 400 kh legelő 5 000 kh rét 28 100 kh Lélekszám: 9280. Családfők száma: 2351. Egy főre jut: 3,02 kh föld. Egy családra jut 11,95 kh föld. Szriha um. 271 — 272. lapján közli az 1935-ös adatokat: 21 039 kh szántó 1 160 kh legelő 4 908 kh rét 112 kh kert 27 819 kh A 18 956 fő 68%-a, vagyis 13 005 fő őstermelő. Egy főre tehát 2,13 kh föld jutna, ha egyenlő lenne a birtokeloszlás. Dorozsma azonban „kimondottan törpebirtokos község, lakosainak 90%-a kisbirtokos" (uo. p. 284.). A birtokeloszlás: 1 — 15 kh 3794 birtok 15-30 kh 368 birtok 30—50 kh 70 birtok 50-100 kh 28 birtok 100 kh felett 9 birtok Ez utóbbi kategóriába tartozó — beleérve Kkdorozsma községet, mint földtulajdonost is — összes föld területe 3,663 kh. A földbirtokviszonyok változásáról, elsősorban a járásföldeknek a redempusok közötti szétosztásáról (1898 — 99) 1. még Sztriha p. 232. skk és Győry pp. 11., 85 — 6. — A szétosztás ugyan igazságtalan volt, de az kétségtelen, hogy az így földhözjutottak számára a községtől távolabb levő területek intenzívebb művelését tette lehetővé (tanyaközpontok kialakulása). 3. Bálint S.: Szegedi Szótár, Dorozsma címszónál: „A dorozsmai pusztákat a szegediek mintájára tanyákkal telepítették be. Részt vettek Deszk benépesítésében". Az elvándorlás mérete a statisztikai adatokból is kitűnik: 1930-tól 1935-ig a lakosság 5,8%-a, 183 fő költözött el a községből (Sztriha i. m. p. 167.).