Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

„A kivándorlás a legutóbbi évtizedben nagymértéket öltött... Ez a nagy kivándorlás valószínűleg a gyenge megélhetési viszonyokra vezethető vissza" (Korom i. m. p. 17.). „Mind a külterületről, mind a belterületről történtek elvándorlások. De míg a belterületről 7 70-en vándoroltak el az elmúlt 5 év alatt, addig a külterületekről 307-en... A belterület nagy elvándorlásának valószínű magyarázata, hogy e belterület lakossága birtok hiányában nincs röghöz kötve, s amennyiben megélhetését nem találja meg, elhelyezkedést, munkaalkalmat másutt keres. A külterületi kivándorlás a gazdasági alkalmazottak elvándorlására vezethető vissza" (uo. p. 30—31.). Az alább említendő Gyémánt család példája is szépen mutatja ezt a folyamatot. (Még a történelmi materializmussal igazán nem vádolható Sztriha is azt írja (i. m. p. 107.): „A lakosság elköltözésének tisztára gazdasági és szociális okai vannak"). (Kiemelések itt és az alábbiakban mindenütt tőlem származnak. G. T.). 1. ,,A gabona és gyümölcsön kívül még paprikát is termel Dorozsma. Talaja paprikatermelésre igen alkalmas. 1936-ban 403 holdat ültettek be paprikával" (Sztriha i. m. p. 15.), •5. Bálint S. id. helyen. U. Ő. Szegedi népélet, p. 18. U. ő. Ethn. 1959., p. 147. és „A helybeli mezőgazdaság nem képes munkaalkalmakat biztosítani a fölös munkaerőknek. Ezek kénytelenek idegenbe menni munkakeresésre. Munkakönyvvel ellátott munkás 1936-ban a községben 4545 egyén volt. Ezekben benne vannak a mezőgazdasági, gyári, napszámos, tégla-, és kubikmunkások is. Minden évben kb. 800 pár megy el aratói és cséplő munkára... A háború előtt ezzel a munkával (téglaverés) hozzávetőlegesen 400 család (kb. 1600 egyén) foglalkozott, most azonban a rossz gazdasági viszonyok miatt már csak 60—70 család tud elhelyezkedni... A kubikmunkások száma 1100" (Sztriha i. m. p. 16 — 7.; 1. még uo. p. 193.). 6. Sztriha, i. m. p. 99, (Kiemelés itt és a következőkben is tőlem, G. T.). 7. Uo. p. 316. 7/a Győry, i. m. p. 33. 8. Sztriha, i. m. p. 319-20. 9. Uo. p. 99. (Előzőleg a következő növényeket említi: akáclevél, akácvirág, fodormenta, pemetefű, székfűvirág, bodzavirág, hársvirág, széles és keskeny útifű, szarkalábvirág, pipacsszirom, búzavirágszirom, bojtorján, szappangyökér —, de csak alig egy-kettőnél részletezi, hogy mit mire használtak (ezeket az adatokat 1. az összehasonlító részben). 10. Kéziratos gyűjtéseim. EA. P. 9/1956., ill. 1954. évi Csongrádmegyei Néprajzi pályázatra beadott pályamunka.