Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

(Szeged), Lotus corniculatus (Vésztő). A népi botanika nem rendszertani elvek, hanem egészen más szempontok szerint rokonit vagy azonosít növényeket (az előbbi példában pl. azon az alapon, hogy mindkét növény sárga virágú, és szőrös). A népi név tehát önmagában, növénypéldány nélkül nem lehet alapja botanikai meghatározásnak ! Rövid bevezetésével — lényegében csak ez a szerző önálló munkája sem érthetek mindenben egyet. A feltüntetett adatokat külön-külön nem említem meg az összehasonlító adatok között, az érdeklődő itt megtalálhatja. Győrffy István : Növények elnevezései és a hozzáfűződő szólások Alföldünk népe száján. Nép és Nyelv. 4, 94, 120, 138, 158, 187. (Sok dorozsmai és szegedkörnyéki adattal) (1944). felpétzi Györy Jenő : Dorozsma régi életéről. (Néprajzi adatok és más apróságok). (Kiskundorozsma község kiad. Kkd., 1937). Kiss Lajos: A szegény emberek élete. (Budapest, 1955). Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok. (Szeged, 1956). Korom Ernő: Kiskundorozsma népesedési viszonyai 1725 —1935-ig. (Ablaka György, Szeged, 193 7). Kovács Gábor kéziratos gyűjtése Szeged környékéről, melyet a gyűjtő szíves hozzájárulásával elolvashattam. (Egyetemi pályamunka). Kovács János: Szeged és népe. (Szeged, 1904). Sztriha Kálmán : Kiskundorozsma története. (Kiskundorozsma község kiad. Kkd. 1937). Tímár Lajos : Vadvirágok Szeged piacain. Agrártud. Egyet. Kert- és Szőlőgazdaságtud. Karának Évkönyve. II 2. köt. 1951. pp. 109-116. (1953). Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. Ethnographia Néprajzi Értesítő Nép és Nyelv Magyar Nyelvőr évfolyamai Magyar Nyelv A florisztikai, növényföldrajzi adalékokért, valamint a kézirat botanikai szempontból történt átfésüléséért ezúton fejezem ki hálás köszönetemet Papp József tanár, tud. kutató urnák. JEGYZETEK 1. Sztriha, p. 220., 226. ... Ez lemérhető a birtokviszonyok alakulásán is: Redemptiókor (1745) „a dorosmai határterület 30,784 kh 597 nsz-ölet foglalt magában, a belsőségek, szalmáskertek, temető és közutakon kívül" (Győry p. 85.). ,,A 160 igénylő között összesen 445 kötél földet, ... kb. 13 000 holdat osztottak ki, míg a föld többi részét, mint-