Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

Zárszó Móra Ferenc így folytatja mottóként idézett szavait ; ,,A történettudomány nem vesz tudomást Tápéról, és ezt Tápé azzal fizeti vissza, hogy nem olvassa az Akadémia történettudományi szakosztályának az értekezéseit. Én azonban ezzel nem látom elintézettnek a dolgot, azért szeretek körülnézegetni Tápé múltjában... Persze nem sok kilátásom van rá, hogy az Akadémia honorálja a kutatásaimat, mert nem egészen olyan módszerrel dolgozom, mint Marczali Henrik, vagy Ballagi Aladár. Ők akármit mondanak, mindenre tudnak tanút idézni penészes pergamenekből, talitarkára festett kutyabőrökből, elfakult bullákból, egérrágta krónikákból. Én csak azzal bizonyíthatom az igazságot, hogy amit mondok, úgy láttam, mint most látom, úgy hallottam, mint most hallom". IRODALOM Augustin—Jávorka — Giovannini—Rom : Magyar gyógynövények. (Bp., 1948). Bedő Imre : A nép, a doktor meg a patika. (Juhász István kiad. Szeged, 1936.). Bálint Sándor : Szegedi Szótár. (Akad. Kiadó, 1957.) Bálint Sándor : A szegedi népélet. (Szeged, 1958.) Fäller János : Növényeink a népies gyógyászatban, kuruzslásban és babonában. (Bölcsészdoktori értekezés). (Debreceni Egyet. Növénytani Int. Kiad. Debrecen, 1943.) (Adatai hiányosak, aránytalanul és rendszertelenül gyűjtöttek. Lényegében csak egy — hozzá még elhibázott módszerrel! —összeszedett cédulatömeg egyvégtébe leírása. Módszere azért hibáztatható, mert a növények botanikai nevét nem növénypéídány alapján határozza meg, hanem a népi nevet véve alapul, egy katalógusból kereste ki a hozzátartozó (???) latin nevet. Holott pL Szegeden „sárga gyopárnak" nevezik a Filago arvensist és Gnaphalium íuteo-albumot egyaránt. „Tályoggyökér" elnevezés alatt vidékenként más-más növényeket ismernek: Helleborus niger, Adonis volgensis (Orosháza vid.), Thalictrum lucidum